Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök. Tisztítani kéne © AP

Az ülést követő sajtótájékoztatón kiderült, hogy az EU-ban ezért külön figyelmet szentelnek a hiteltevékenységet akadályozó, lényegében elértéktelenedett banktulajdonok kérdésének. Amennyiben ezektől sikerülne megtisztítani a bankrendszert, a bankok iránti bizalom nőne, a hitelezés ismét fellendülhetne, és elkerülhető lenne a további hanyatlás.

Juncker elmondta, hogy uniós szinten várhatóan egy olyan javaslatcsomagot fogadnak el, amely több megoldási lehetőséget foglal magában e problémára, és amelyből az egyes EU-tagállamok a saját nemzetükre vagy bankjaikra leginkább alkalmas eszközöket választhatják ki.

A brüsszeli nyilatkozatok szerint ilyen eszközök lehetnek a szélesebb körű állami garancia vagy az említett, nagy kockázatú – a gazdasági zsargonban "mérgezettnek" nevezett – tulajdonokat állami segítséggel felvásárló „rossz bank” létrehozása.

A 16 EU-tagországot képviselő miniszterek áttekintették a nemzetközi gazdasági válság nyomán szükséges intézkedéseket. Megállapították, hogy a decemberben csúcsszinten is jóváhagyott uniós gazdaságélénkítő javaslatcsomag – amely a terhek nagy részét a tagállamokra rója – továbbra is működőképes és alkalmas a válság kezelésére, legfeljebb a jövőben kisebb módosításokra szorul.

Juncker és Joaquín Almunia pénzügyi biztos is sürgették ugyanakkor a költségvetési szigor betartását. Utaltak arra, hogy az államháztartási hiány több tagállamban a megengedett érték fölé látszik emelkedni. Hangoztatták, hogy az uniós szabályok lehetőséget adnak ugyan a deficitkorlát átmeneti túllépésére rendkívüli körülmények között, de úgy vélték, ennek is határt kell szabni.

Brüsszeli kiszivárogtatás szerint hamarosan a túlzott deficit miatti uniós eljárás megindítása várható legkevesebb hat EU-tagállam – Franciaország, Görögország, Írország, Lettország, Románia és Spanyolország – ellen.

Mint Juncker elmondta, a miniszterek támogatták azt a friss bejelentést, hogy az EU-tagországok hamarosan rendkívüli csúcstalálkozót szentelnek a gazdasági válságnak. Erre várhatóan még ebben a hónapban sor kerül, és alkalmat ad az EU-nak arra, hogy más nemzetközi szereplőkkel tervezett csúcsszintű egyeztetései előtt egységesítse álláspontját.

A válsággal kapcsolatos megállapítások közül Junckerék kiemelték azt is, hogy fokozottan ügyelni kell a munkahelyek lehetőség szerinti megtartására. A luxemburgi miniszterelnök hangoztatta, hogy kerülni kell a csoportos leépítéseket a válság sújtotta vállalatoknál, és törekedni kell a részleges munkanélküliség eszközének minél szélesebb körű alkalmazására.

Kivételesen részt vett az euróövezeti miniszteri találkozón José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatót. Barroso – a cseh EU-elnökséget megtámogatva – állást foglalt a nemzeti protekcionizmus uniós elvekkel ellenkező mértékű alkalmazásával szemben. Burkoltan az autóipar kiemelt állami támogatásáért bírált francia vezetésnek üzenve azt is hozzátette: az unióban legalább a legmagasabb szinten ki kellene tartani az EU-alapelvek mentén kialakított közös hozzáállás mellett.

Kedden a pénzügyi találkozó mind a 27 EU-tagállam miniszterének részvételével folytatódik. A napirenden szerepel a gazdasági válsággal kapcsolatban az elsősorban energia- és távközlési programokra javasolt ötmilliárd eurós különkeret is, amelynek brüsszeli elosztását a tagországok részéről eddig számos bírálat érte. Emellett kísérletet tesznek a miniszterek arra, hogy a decemberi kormányfői döntésnek eleget téve kompromisszumot találjanak a kedvezményes áfakulcsok uniós alkalmazására a nagy munkaigényű és helyileg nyújtott szolgáltatások esetében. Utóbbi eddig fő kerékkötője, Németország a közelmúltban annak a jelét mutatta, hogy hajlik a kompromisszumra.