Magyarországon tárgyal az IMF és az EU a hitelfelhasználásról
Megérkezett Budapestre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió delegációja a Magyarországnak nyújtott hitelkeret felhasználásának első, rendes felülvizsgálatára - mondta Pichler Ferenc a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió együttműködésében mintegy 20 milliárd euró összegű hitelkerethez jutott Magyarország. Ebből eddig 6,9 milliárd eurót hívtak le. Az IMF igazgatósága 2008 novemberében hagyott jóvá 12,3 milliárd euró (15,7 milliárd dollár, 10,5 milliárd SDR) készenléti hitelkeretet Magyarország számára. Ezt egészíti ki az EU 6,5 milliárd eurós (8,1 milliárd dollár), és a Világbank 1 milliárd eurós (1,3 milliárd dollár) hitelkerete.
Az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn január 13-án járt Budapesten, s a miniszterelnökkel, valamint a pénzügyminiszterrel és az MNB elnökével folytatott tárgyalás utáni tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az IMF-fel kötött megállapodás során a magyar kormány határozta meg a feltételeket, illetve a szükséges lépéseket, amelyek a valutaalap számára is elfogadhatóak voltak.
Ebben a magyar kormány azt vállalta, hogy a 2009. évi 0,9 százalékos GDP-csökkenésre épülő költségvetést módosítja, és a GDP-arányosan 2,9 százalékos államháztartási hiányt 2,6 százalékra mérsékli. A kormány rögzítette azt is, hogy a korábban előirányzott adócsökkentéseket visszavonja, s nem hajt végre olyan változtatásokat az adótörvényekben, amelyek kisebb nettó bevételeket eredményeznek.
A szükséges kiigazítás a kiadási oldalra koncentrálódik, ami összhangban áll Magyarország GDP-arányosan viszonylag nagyméretű állami szektorának szűkítési igényével - áll a szándéknyilatkozatban, amely 2009-ben az elsődleges kormányzati kiadások (GDP-arányosan) két százalékos csökkentését irányozza elő. (Az elsődleges kiadások a kamatterheket nem tartalmazzák.)
A szándéklevélben megfogalmazott kiigazítás keretében a kormány egyebek között vállalta, hogy 2009-ben a közszféra nominálbéreit nem emeli, kiiktatja a közalkalmazottak 13. havi fizetését, és 80 ezer forintban maximálja a 13. havi nyugdíjak folyósítását, miközben a korkedvezménnyel nyugdíjba menőknél megszünteti 13. havi kifizetést.
A kormány konzultációt javasolt az IMF-nek arra az esetre, ha az elsődleges egyenlegben finanszírozási problémák miatt korrekciót kell végrehajtani, vagy ha az államadósság szintje több mint 300 milliárd forinttal meghaladja a kijelölt mértéket, illetve ha a makrogazdasági kilátások jelentős mértékben tovább romlanak.
Dominique Strauss-Kahn arról beszélt január közepén Budapesten, hogy Magyarországon további strukturális reformokra van szükség a fenntartható növekedés érdekében. A vezérigazgató utalt a szükséges strukturális reformok néhány elemére, így a bankszektor és a pénzügyi felügyelet megerősítésére, a hatékonyabb munkaerőpiac kialakítására, az adórendszer igazságosabbá tételére.
"Az IMF nem támogatja az általános adócsökkentést" - válaszolta újságírói kérdésre a vezérigazgató, aki inkább átcsoportosítást ajánlott az adórendszeren belül, s azt is felajánlotta, hogy az IMF tanácsaival segíti ezt a folyamatot.
A szándéklevélben megfogalmazott költségvetési felelősségvállalásról szóló törvényt (az úgynevezett plafontörvényt) decemberben elfogadta a parlament, és megtörtént a Költségvetési Tanács tagjainak jelölése is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.