2009. január. 18. 17:30 Utolsó frissítés: 2009. január. 18. 23:19 Vélemény

Szapáry Györgyöt faggattuk: mit akart itt az IMF feje?

Dominique Strauss-Kahn IMF-vezérigazgató budapesti tárgyalásait változatlanul sűrű homály fedi. Ultimátumot adott át? Megveregette a magyar vezetők vállát, mondván, „csak így tovább!”? Az egyik résztvevőtől Szapáry Györgytől próbáltunk valamit kihúzni. Ám jelzésértékű: a találkozó óta másról sincs szó, mint hogy a kormány az eddiginél szigorúbb megszorító intézkedésekre kényszerül.

Szapáry György, a Valutaalapnál dolgozott hosszú évekig, 1990 és 93 között az IMF magyarországi képviselője, 1993 és 2007 között, - másfél éves megszakítással - a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt, jelenleg a CEU közgáz tanszékének vendég professzora.

Szapáry György
hvg.hu: Dominique Strauss-Kahn távozása után a kormány képviselői, mindenekelőtt Gyurcsány Ferenc és Veres János közölték, hogy az IMF elégedett a magyar gazdaságban az utolsó fél évben bekövetkezett változásokkal. Tényleg így van, hiszen módosítani kell 2009-es költségvetés alapvető számait?

Szapáry György: A 2009-es költségvetés a jelenlegi formájában, úgy, ahogy azt a Parlament elfogadta, biztosan nem teljesíthető. Ennek három oka van. Egyrészt az infláció alacsonyabb lesz, mint az eredetileg tervezett 4,5 százalék, ami azt jelenti, hogy a költségvetési bevételek a vártnál kisebbek lesznek. Másrészt: a gazdasági növekedés visszaesése nagyobb lesz a vártnál. Mínusz egy százalékkal számoltak, de lehet, hogy a visszaesés két vagy három százalék lesz. Ennek fő oka a vártnál súlyosabb világgazdasági recesszió. Az USA és az eurózóna országai az idén mintegy 1,5 százalékos visszaesést várnak. Ez meredekebb, mint amire számítottak, és visszaveti a feltörekvő országok, így Magyarország exportját. Mivel a magyar kivitel a vártnál kisebb mértékben nő, a GDP növekedése is kisebb lesz a vártnál. Emiatt is a költségvetési bevételek kisebbek lesznek, mint amire számítottak.

Harmadrészt: a kormány, bár vállalta, hogy nem folyósítja a tizenharmadik havi fizetést a köztisztviselőknek és a közalkalmazottaknak, mégis kifizeti ezt az összeget, vagyis a kormány ezt az ígéretét máris megszegte. Igaz, azt állítja, erre megtalálta a fedezetet a költségvetési tartalékban. De a költségvetésnek mindig szüksége van tartalékra az előre nem látott kiadások fedezetére, és ha ehhez már az év kezdetén hozzányúlnak, az nagy valószínűséggel növelni fogja a költségvetési hiányt. Ugyanakkor a kormány még mindig nem fogott bele a strukturális reformokba, melyek révén tartósan alacsony szinten lehet tartani a költségvetési hiányt, és lehetőséget lehet teremteni a későbbi adócsökkentésre.

hvg.hu: A szaksajtóban vita folyik, a költségvetés bevételek növelését vagy a kiadások csökkentését preferálja-e a kormány? Mindenki reformokat emleget, de kevés a konkrétum. Ön szerint milyen irányba kellene továbblépni?

Sz.Gy: A kormány kiigazítási programjának fő baja, hogy csak „tűzoltó” jellegű lépéseket tartalmaz, szerkezeti reformoknak egyelőre nyoma sincsen. A bérek befagyasztása, a tizenharmadik havi nyugdíjak visszatartása, rövid távú intézkedések. Egy évig meg lehet csinálni, de tovább nem. Mindenképpen szerkezeti reformokra van szükség ahhoz, hogy az alacsony költségvetési hiány és az államadóság hosszú távon fenntartható legyen. A szociális támogatási rendszert úgy kellene átalakítani, hogy az munkára ösztönözzön, ne pedig munkakerülésre. Jelenleg egyesek többet kapnak segélyekből, mint amit munkával keresnének.

Nem tartható fenn, hogy minden harmadik ember minimálbéren legyen bejelentve Magyarországon, és a többit „zsebbe” kapja. Biztosítani kell a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát, fokozatosan növelni kell a korhatárt. Vissza kell szorítani a visszaéléseket a rokkantnyugdíjazás és az előrehozott nyugdíjba menetel terén. De sokat lehet spórolni a bürokrácia csökkentésén is, a közszférában még mindig túlfoglalkoztatottság van. Kevesebb megtakarítás várható, de a példamutatás szempontjából fontos, mert a közvéleményre hat, a kormányzati luxuskiadások felszámolása. Krízis idején, amikor a lakosságtól áldozatokat várnak el, a példamutatásnak nagy a jelentősége. Kisebb parlamentet kellene működtetni, és kevesebb képviselőre lenne szükség az önkormányzatokban is. Határozottan fel kell lépni a korrupció ellen. Manapság az állami beruházások költségei 15-25 százalékkal magasabbak a kelleténél a korrupció miatt. Ilyen intézkedésekkel két-három év alatt jelentős összegeket lehetne megspórolni.

hvg.hu: A világon mindenütt pénzt nyomnak a gazdaságba, élénkítenek, nálunk pedig még összébb nyomják a prést. Nem túlságosan veszélyes ez?

Sz.Gy.: Nálunk a 2002-ben elindított nagy osztogatás következtében a költségvetési hiány négy éven keresztül 8-10 százalék között mozgott és tovább növekedett a már amúgy is magas államadóság, ami sebezhetővé tette az ország gazdaságát. Ezért van szükség most, amikor nyakunkon a világgazdasági válság, súlyos megszorító intézkedésekre. Sokkal enyhébbek is elegendőek lettek volna, ha még idejében végrehajtják a mostanáig halogatott strukturális reformokat. Ma már nyilvánvaló: a szerkezeti reformokat már rég el kellett volna kezdeni, akkor ma már egy sokkal erősebb és versenyképesebb gazdasággal rendelkeznénk.

Sürgették a kormányt (Oldaltörés)

hvg.hu: Számos ellenzéki politikus kitart amellett, hogy adó- és járulékcsökkentéssel fel lehet lendíteni a recesszióba süllyedt magyar gazdaságot. Ezt ajánlják, mint a kilábolás receptjét. Nem túlságosan egyoldalú ez a megközelítés?

Sz.Gy: Adócsökkentésre és adóegyszerűsítésre mindenképpen szükség van, de csak úgy, hogy ha erre lehetőséget teremtünk a kiadások lefaragásával. Egyébként önmagában az adócsökkentés a jövedelmek „kifehérítését” sem segítik elő. Ha az emberek azt látják, hogy az adó- és járulékcsökkentés a költségvetési hiány növekedéséhez vezet, akkor - tudván, hogy ez előbb-utóbb adóemeléshez fog vezetni - nem legalizálják a jövedelmeiket. Adót csak úgy lehet csökkenteni, ha a kiadások mérséklésével megteremtik hozzá a mozgásteret. Átgondolt, hosszabb távú gazdaságpolitikával kell visszaszerezni a befektetők bizalmát, melyet Magyarország az állandóan változó jogszabályok, bizonytalankodás és kapkodás miatt jórészt elveszített.

hvg.hu: Alig több mint egy év múlva országgyűlési választások lesznek. Ilyenkor a kormányok, tartva a vereségtől, félnek népszerűtlen gazdasági intézkedéseket hozni. Nem fog ugyanez nálunk is megtörténni?

Sz.Gy.: Valóban tartani lehet attól, hogy a 2010-es választások előtt felpuhul a költségvetés. Ideje lenne, hogy a politikusok megtanulják: az ország érdeke fontosabb, mint a pártjuk népszerűsége. Csak remélhetjük, hogy a 2002-es és 2006-os példa józanságra inti a magyar választókat. Hiszen az akkor győztes pártok osztogattak vagy osztogatást ígértek, s ezzel népszerűvé váltak, de ennek az árát most kell megfizetni.

hvg.hu: Az IMF, az EU és a Világbank összesen mintegy húszmilliárd euró kölcsönt adott Magyarországnak. Mire fordítjuk ezt az óriási összeget?

Sz.Gy.: Gondolom, mindenekelőtt a lejáró devizahiteleket fizetjük vissza, kamatostul. Egy másik részét az MNB intervenciós alapként tartalékolja, a forint védelmére. Szükség esetén ebből az összegből jut a költségvetési hiány finanszírozására is, ennek azonban az IMF által elfogadott határon belül kell maradnia.

hvg.hu: Visszatérve az IMF vezérigazgató látogatására, sírjunk vagy nevessünk, mit mondott pontosan a washingtoni vendég?

Sz.Gy: Strauss-Kahn sürgette a magyar kormány képviselőit, módosítsák a költségvetést és tegyenek további lépéseket. Szerintem már most bele kell fogni a hosszabb távú reformokba. Egyébként az IMF negyedévente értékeli a magyar gazdaság teljesítményét. A szervezet szakértői a helyszínen fogják ellenőrizni, mennyiben teljesítettük vállal kötelezettségeinket. Ennek alapján jelentést készítenek, mely az IMF honlapján is olvasható lesz. Strauss-Kahn látogatása nem illeszkedett ebbe a rutin-menetrendbe. Ugyanakkor az ő véleménye nyomatékot ad az IMF stáb véleményének, ami majd beépül a magyar gazdaságról készülő hivatalos értékelésébe is. Többet erről nem mondhatok.

Pelle János

Kult HVG 2024. november. 26. 20:00

"Amit mi csinálunk, az hosszútávfutás" – színfalak mögött az Ivan & The Parazollal

Néhány napon belül több helyen és több helyzetben is találkoztunk a jövőre hatodik nagylemezét megjelentető Ivan & The Parazollal, hogy megtudjuk, mitől különleges a zenekar új nagylemeze, hogyan áll most a 14 éves zenekar, mi történt velük az elmúlt években, és miért gondolják azt, hogy eljött az együttes aranykora. A HVG kisfilmje.