2009. január. 07. 12:24 hvg.hu Utolsó frissítés: 2009. január. 07. 15:22 Gazdaság

"Az ukránok mindenképpen pórul járnak!"

Magyarországnak az igazi problémát az jelentené, ha hosszabb távon nem jönne földgáz az oroszoktól, azaz ha a válság elhúzódna – nyilatkozta a hvg.hu-nak Deák András, a Magyar Külügyi Intézet Oroszországra és energiaügyekre szakosodott kutatója. Szerinte azonban az oroszok és az ukránok napokon belül megállapodhatnak.

hvg.hu: A szerb állami gázellátó vállalat Budapesten tárgyaló vezérigazgatója, aki éppen a magyaroktól remél kölcsöngázt, azt reméli, hogy az ukrán-orosz vita miatti gázstop a jövő hét keddjénél nem fog tovább tartani. Ön szerint mikorra várható a jelenlegi krízis vége?

Deák András: Biztos volt, hogy lesz idén egy konfliktus, de az meglepett, hogy idáig elmentek a felek. Nagyon sürgősen lépniük kell valamit, mert nagyon nagyban rombolja a hitelességet mind orosz, mind ukrán oldalon. A megállapodás tekintetében a mostani helyzet ellenére optimista vagyok, 4-5 napon belül ezt össze fogják hozni. A kérdés a megállapodás tartalma. Az látható, hogy az oroszok nagyon határozottak, tudják, mit akarnak. A posztszovjet üzletági szerződéseket akarják modernizálni, hosszú távú szerződéses rezsimben gondolkodnak az ukránokkal.

hvg.hu: Nem precedens nélküli a mostani gázháború, de az orosz-ukrán konfliktus miatt már azt is megtapasztalhattuk, amikor az olajcsapokat zárják el. A gázhiány vagy az olajhiány érinti-e súlyosabban Magyarországot?

D.A.: Az olajjal kisebb a probléma. Az könnyebben szállítható, mint a földgáz, ráadásul vannak stratégiai tartalékok is. Ha megszűnik Magyarország olajellátása, akkor minden további nélkül kilencven napig kötelező tartalékokkal rendelkezünk egy OECD előírás alapján, továbbá kereskedelmi tartalékok is vannak. 3-4 hónapig a valószínű áremelkedésen kívül meg sem érzi egy OECD-fogyasztó, ha az olajjal bármi probléma lenne. Egyébként a földgáz esetén is Magyarország még viszonylag jó helyzetben van, a rövidtávú gázkrízisekre jól tudunk reagálni, vannak tartalékaink. Nekünk az igazi problémát az jelentené, ha hosszabb távon nem jönne a gáz, azaz ha a válság elhúzódna.

hvg.hu: Mitől függ, hogy a gázhiány mennyire veszélyezteti egy adott ország ellátásbiztonságát?

D.A.: Két dolgot kell figyelembe venni egy ilyen krízis esetén. Az egyik, hogy mekkora egy adott ország tározói kapacitása, a másik, hogy a teljes energiafelhasználásból mekkora a gázfelhasználás aránya. Utóbbin belül érdemes azt is megnézni, hogy az elektromos energia előállítása, illetve a lakossági felhasználás a teljes gázfelhasználás hány százalékát képezi. Például a magyar háztartások 90 százaléka földgázzal fűtött, s az áramellátás egyharmada földgázzal megy, viszont vannak tározóink, tehát tűrhető a helyzetünk. Ezzel szemben Szerbiának nincsenek érdemi tározói, ugyanakkor ott nagyon alacsony a lakossági felhasználás aránya. Az más kérdés, hogy a Balkánon komoly problémák lesznek, mert eleve egy kiélezett áramellátási helyzet van. Kelet-Közép-Európában nincs egységes gáz- és elektromos áram piac, ami miatt minden országban más és más a szituáció. Így például hiába lenne Szlovákiában rosszabb helyzet, mint Magyarországon, hiszen ha akarnánk, akkor sem tudnánk segíteni egymásnak, mert nincsen csővezeték a két ország között.

hvg.hu: Bármennyire is jó helyzetben vagyunk rövidtávon, károk már így is vannak. A Suzuki és a Tondach a gázhiányra hivatkozva állította le a termelést. Kérhet-e valamilyen módon kártérítést Magyarország az oroszoktól?

D.A.: A Gazprom és az E.ON közötti szerződés (eredetileg a Mol és a Gazprom kötötte 1994-ben) titkos, így ezt pontosan nem tudni. Általában ezekben a szerződésekben egy sáv van meghatározva, hogy mennyi gáz szállítható minimum és mennyi maximum. Ezen kívül elszámolási időszakok vannak. A kérdés, hogy van-e és milyen vis major klauzula a szerződésben. Formailag az E.ON Földgáz az ukrán-magyar határon veszi a gázt. Azaz a Gazprom felelős Ukrajnán át eljuttatni a gázt. Ilyen értelemben az E.ON a Gazpromtól kérhetne kártérítést, az pedig a Gazprom dolga, hogy ezt leverje az ukránokon, hiszen a tranzitot egy orosz-ukrán tranzitszerződés szabályozza.

hvg.hu: Mennyiben hathat serkentőleg az orosz-ukrán gázháború az Európai Unió gázos projektjére, a Nabuccóra, illetve az orosz „találmányra”, a Déli Áramlatra?

D.A.: Ez a krízis mind a Nabuccónak, mind a Déli Áramlatnak növeli a megvalósulási esélyét. A Déli Áramlatra igazából 2020-ig nem lenne szüksége az oroszoknak, hacsak nincsenek nagyon nagy problémák a tranzittal Ukrajnában és Belorussziában. Az oroszok egyértelműen most is Ukrajnát hibáztatják. A 2006-os gázválság idején sem orosz-ukrán gázháború, hanem ukrán tranzitválság néven került be a krízis az orosz szóhasználatba, ami teljesen más megközelítést sejtet. A Déli Áramlat a Gazprom eltökéltségén múlik. Ha a Gazprom akarja, akkor meg fogja csinálni viszonylag korán. Márpedig ez a válság hatalmas lökést ad a Déli Áramlatnak. A Nabucco problémásabb ügy, mert ott meg kellene találni a mezőket, de úgy gondolom, hogy ez a válság annak is nagy lökést ad majd. Az összes tranzit- vagy forrásdiverzifikációs lehetőségnek jelen pillanatban ez jót tesz. Az ukránok mindenképp kiiktathatók a rendszerből, úgyhogy ők már középtávon, 2015 körül pórul fognak járni. Az oroszok viszont csak részlegesen iktathatók ki. Éppen ezért velük tárgyalni kell, nincs mese!

Dezső András

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.