A vállalkozások egyre erősebben érzik a válság hatását
A vállalakozások egyre erősebben érzik, hogy a gazdasági válsággá fejlődött pénzügyi krízis Európában is mély és időben elhúzódó lesz. A pénzügyi turbolenciák októberi globális és hirtelen fellobbanása, ereje igazolta a vállalatok borúlátását. A recessziós félelmek valóra váltak, néhány nagygazdaságban (USA, Németország) a termelés harmadik hónapja csökken – áll az Ecostat legújabb elemzésében.
A konjunktúra indexek Európa szerte kedvezőtlen gazdasági feltételeket és eredményeket vetítenek előre, időben kisebb-nagyobb eltolódásokkal. A hazai vállalakozói szféra bizalmi mutatói novemberben visszaestek minden vállalatcsoportban és majd minden ágazatban. Hazai viszonylatban az előző hónapok alig változó bizalmi mutatói október-novemberben számottevően csökkentek.
Az Ecostat TOP-100 nagyvállalati konjunktúra-indexe 2008 novemberében 60,6 százalék, az előző hónaphoz képest jelentősen, mintegy 18,4 százalékponttal csökkent. A nagyvállalatok gazdasági várakozásait összesítő havi konjunktúra-mutatók erőteljes visszaesése, a cégek növekvő értékesítési nehézségei a pénzügyi és gazdasági válság mélyülésével és a hazai gazdaságra gyakorolt negatív hatásokkal indokolható. Az exportorientált nagyvállalatok legnagyobb felvevőpiacai recesszióba süllyedtek, a válság elmélyülésével megrendeléseik fokozatosan csökkennek, az árbevételek egyre kevésbé nyújtanak fedezetet a költségekre. Likviditási helyzetük kezelésére gyors és hatékony intézkedéseket léptettek életbe.
A kis- és középvállalati konjunktúra-index 62,0 százalék, augusztus óta a gazdasági kilátások romlanak, a kedvezőtlen változással a bizalmi indexek csökkennek. A konjunktúra index novemberi visszaesése elérte a 15 százalékpontot. A bizalmi mutatatók szeptember-november jelentős visszaesése a működési feltételekben folyamatosan halmozódó nehézségekkel magyarázható. A cégek fejlődése, sokak túlélési esélye kormányzati intézkedések, stabilizációs programok nélkül nem oldható meg. A fejlesztési és finanszírozási hitelek drágulása és a belföldi piac gyenge felvevőképessége kedvezőtlenül érinti a kis- és középvállalati szektor kilátásait. A dekonjunktúra hatásának mérséklésre az Ecostat szerint a legkézenfekvőbb kitörési pontok az EU támogatások ésszerű átcsoportosítása a veszélyeztetett ágazatokba, kedvezményes hitelek nyújtása és az állami megrendelések bővítése. A konkrét tervek kidolgozása folyamatban van.
A fizetésképes kereslet beszűkülése érzékenyen érinti a TOP-100-at
A hazai nagyvállalatok visszajelzései szerint 40 százalékuk teljesítménye csökkent, 47 százalékuké nem változott az elmúlt három hónapban. A cégek egytizede tudta növelni teljesítményét. A termelési előrejelzések ennél pesszimistábbak, e szerint csökkenő teljesítményt 56 százalékuk, növekvőt 18 százalékuk vár a következő három hónapban.
A TOP-100 vállalatok a működésük szempontjából meghatározó gazdasági feltételekben nem számít annak kedvező változásra. A fizetőképes kereslet szűkülése mindkét relációban érzékenyen érinti a szektort.
Belföldön csökkenő igényekkel 38 százalékuk, a jelenlegivel egyező kereslettel 44 százalékuk számol. Exportpiacain a mélyülő válság következményeként a nagyvállalatok fele szinten maradó, 35 százaléka csökkenő kereslettel kalkulál. Hazai piacain versenypozíciója javulását mindössze 14 százalékuk valószínűsíti, gyengüléstől 21 százalékuk tart. Külföldi piacképességük megítélése a nagyvállalatok 12 százalékánál optimista, gyengébb versenypozíciót 21 százalékuk feltételez.
A nagyvállalatok visszajelzése szerint az alkalmazotti létszám 30 százalékuknál megfelelő, 12 százalékuknál kismértékű létszámbővítést tesz lehetővé. A cégek több mint felénél az üzletmenet folytatásához szükséges létszám meghaladja az indokolt mértéket, számos területen a létszámcsökkentés, munkaidő mérséklés stb. –legalábbis időlegesen – elkerülhetetlen.
Az üzleti környezet vállalkozásokra gyakorolt hatása kritikus megítélést kapott novemberben. A vállalatok véleménye szerint fél éven belül a szigorúbb hitelezési feltételek, a körbetartozások terjedése és a befizetési kötelezettségek növekedése fogja jelenteni a legnagyobb problémát működésükben.
A nagyvállalatok beruházási-fejlesztési elképzelései novemberben az előző két hónaphoz képest szerényebbek, a beruházási aktivitás mérőszáma 43 százalék, tendenciája csökken. A cégek pénzügyi helyzete az értékesítési lehetőségek szűkülésével gyengülhet, likviditása rosszabbodását a TOP-100 csoport egyharmada valószínűsíti. Az EU források nagyobb arányú lehívása időszakában a beruházási aktivitás erősödhet, főként az építési fejlesztések terén várható javulás, ami átsegítheti az építőipart a rendeléshiányos időszakon.
A kis- és középvállalatok (kkv) novemberi visszajelzése szerint az elmúlt három hónapban 38 százalékuknál csökkent, 43 százalékuknál stagnált a termelés. A pénzügyi-gazdasági válság mélyülésével számolva a vállalkozások mindössze 12 százaléka valószínűsíti teljesítménye növelését, miközben csökkenéstől 52 százalékuk tart.
A hazai cégek döntő többsége fejlődése legfőbb akadályát a magas szintű központi elvonásokban, a gyér belföldi keresletben és a bizonytalan gazdasági kilátásokban jelölte meg. A kis- és középvállalatok mindössze egytizede számol belföldi piacain javuló kereslettel, az igények csökkenése a cégek 43 százalékát érinti. Külföldön a termékek és szolgáltatások iránt jelentkező kereslet a cégek tíz százalékánál növekedhet, változatlan igényszint 62 százalékuknál várható.
A hazai kis- és középvállalatok véleménye szerint belföldi versenyképességünk 11 százalékuknál javulhat, 21 százalékuké kedvezőtlenül változhat a korábbiakhoz képest. Az exportpiacokon változatlan versenypozícióval 72 százalékuk kalkulál, javulást mindössze 6 százalékuk remél.
A saját vállalatánál foglalkoztatott létszámot a cégek 11 százaléka bővítendőnek, 46 százalékuk a jelenlegi teljesítményéhez képest megfelelőnek értékeli. Felesleges létszám a kkv-k 43 százalékánál fordul elő.
A legutolsó felmérés szerint a kis- és középvállalatok 28 százaléka tervezi egy éven belül új beruházás indítását. A kedvezőtlen piaci kilátások miatt azonban a hazai vállalatok fejlesztési aktivitása augusztus óta csökken. A cégek gazdálkodását meghatározó likviditás fél éven belül a szektor majdnem felénél gyengülni fog.
A jövőbeli kilátások szempontjából irányadó rendelésállomány a hazai vállalatok felénél elmarad az ilyenkor megszokott szinttől. Az EU-s projektek beindulásával a beruházási tevékenység élénkülni fog, főként az építőiparban.
Ágazati előrejelzések: az építőipar a legborulátóbb
Az Ecostat ágazati szintű konjunktúra felmérésének novemberi eredménye a pesszimista üzleti várakozások erősödésére utal. A kiemelt ágazatok havi bizalmi indexeiből számított összevont konjunktúra mutatók értéke az első öt hónapban alig változott, az utolsó hónapokban erőteljesen visszaesett. Az ágazati szintű bizalmi mutatók tendenciája szeptember óta meredeken csökken.
2008 novemberében a nemzetgazdasági szintű bizalmi mutató értéke 33,5 százalék, az előző hónaphoz képest jelentős mértékben csökkent. Az indexekből kirajzolódó tendencia negatív irányváltoztatása a globális pénzügyi és gazdasági válságnak Magyarországra gyakorolt kedvezőtlen hatásával, s ezek bizonytalan jövőbeni kimenetelével áll összefüggésben.
A felmérésbe vont meghatározó jelentőségű ágazatok között a mezőgazdaság továbbra is őrzi első helyét, s az előző hónapok eredményéhez hasonlóan a legnagyobb borúlátás novemberben is az építőipari vállalatokat jellemzi.
A mezőgazdaság 2008-ban elért eredményei a bruttó hazai termék bővülésében komoly szerepet játszanak. A termelő ágazatok sorában a mezőgazdaság GDP-jének éves szinten 10-15 százalékos bővülése biztosra vehető az Ecostat elemzése szerint.
A feldolgozóipari vállalatok augusztus óta tartó bizalomvesztése az exportrendelések visszaesésével és a hazai igények szerény növekedésével indokolható. Az alágazat termelése szeptembertől csökken, a legnagyobb exportőrnek számítógép- és műszergyártás kivitele majdnem tíz százalékkal visszaesett.
A kiemelt szektorok között a vizsgálat kezdete óta az építőiparhoz sorolt vállalkozások bizalmi mutatói voltak a legalacsonyabbak, s hónaponkénti ingadozásaik a legnagyobbak. Az ágazat erős és elhúzódó depressziója harmadik éve tart, a vállalkozások teljesítmény-visszaesése korábban, a nemzetközi pénzügyi válság begyűrűzése előtt kezdődött. 2008-ban az ágazat növekedése várhatóan elmarad a tavalyi év alacsony szintjétől is. Az igen hitelfüggő építőipar teljesítményében pozitív fordulat reálisan még a jövő évben sem várható.
Novemberben jelentősen csökkent a kiskereskedelmi vállalatok üzleti várakozása. 2008 első háromnegyed évében a szakma értékesítésének volumene 2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a forgalom valamennyi árufőcsoportban mérséklődött. A lakossági vásárlások visszaesésével, a megfontoltabb költekezéssel járó forgalomkiesést a komoly nemzetközi pénzügyi háttérrel rendelkező óriásláncok gyengébb megrázkódtatással túlélik. A fizetőképes kereslet visszaesése a kisebb boltok körében viszont komoly fennmaradási problémához vezet.
Az egyéb szolgáltatásokhoz sorolt vállalkozások üzleti várakozása novemberben romlott az előző hónapokhoz képest. A lakossági vásárlóerő szűkülése a turizmusban is érezteti negatív hatását, a szakma teljesítményében éves szinten stagnálás közeli eredmény várható. Az export visszaesése következtében a szállítás alágazat teljesítménye elmarad a tavalyitól. A pénzügyi szektor éves teljesítménye feltételezhetően jobb lesz a tavalyinál, a hitelválság negatív hatása az utolsó hónapok eredményeit rontja.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.