Előzőleg, november 6-án, a Cseh Nemzeti Bank háromnegyed százalékponttal 2,75 százalékra csökkentette alapkamatát, megelőlegezve az Európai Központi Banktól várt enyhítést, majd most hétfőn a Magyar Nemzeti Bank faragott le az alapkamatból fél százalékpontot, 11 százalékra csökkentve azt. Várható, hogy mind Csehországban, mind Szlovákiában további kamatcsökkentés esedékes, különösen, mert az Európai Központi Bank (EKB) is bizonyára folytatja az enyhítést december elején. Az EKB utoljára szintén november 6-án csökkentette alapkamatát, fél százalékponttal 3,25 százalékra, és december elejére újabb fél százalékpontos enyhítést áraz be a piac.

Lengyelországban még a múlt hét végén is egyre fogyatkozni látszott a közeli kamatcsökkentés esélye. A kamatcsökkentés rontaná Lengyelország kilátását, hogy 2011-re teljesítse az euróövezeti csatlakozás inflációs feltételét, írta Dariusz Filar a Gazeta Wyborcza című lapban a múlt héten. "Nehéz elhinni, hogy a siker esélye együtt járhatna egy mostani kamatcsökkentéssel", írta a kamatdöntő grémium tagja.

A Lengyel Nemzeti Banknak változatlanul kell hagynia alapkamatát mindaddig, amíg nincs kéznél több makrogazdasági adat, és még gyenge harmadik negyedévi eredmények sem indokolnak azonnali csökkentést, mondta a lengyel központi bank pénzügypolitikai tanácsának egy másik tagja, Halina Wasilewska-Trenkner a Dziennik című lap egyik múlt heti számában megjelent nyilatkozatában. „A GDP-növekedés üteméhez igazítani a kamatot nem a pénzügypolitika célja, a pénzügypolitika célja az infláció féken tartása” - mondta Wasilewska-Trenkner.

Wasilewska-Trenknert a pénzügypolitikai tanács egyik szigorra igen hajlamos tagjakén tartják számon. Ám a PAP hírügynökségnek nyilatkozott a tanács egy másik, "galambként" ismert tagja, Jan Czekaj, és ő is úgy vélte, hogy a nemzetközi példák, az Európai Központi Bank, a Bank of England vagy a Fed kamatcsökkentés-sorozata nem feltétlenül irányadó Lengyelország számára. „Nőtt a különbség a kamatszintek között, a zlotyi mégis gyengült” - mondta, hozzátéve, hogy ez gyengíti az infláció lassulásának esélyét. A következő makrogazdasági adatok esetleg közelebb hozzák a kamatcsökkentést, de - mint mondta - "bizonyára még nem a legközelebbi kamatértekezleten".

A Kelet-Európára is átterjedő enyhítési hullám azonban szemlátomást meggyőzte a lengyel pénzügypolitikai tanács tagjait, hogy mégiscsak ideje lépni - legalább egy kicsit. A Lengyel Nemzeti Bank utoljára a június végi kamatértekezletén változtatta meg az alapkamatot, az egyhetes repót: negyed százalékponttal 6,00 százalékra emelte. A tavaly áprilisban kezdett szigorítási ciklusban az volt a nyolcadik emelés, a meglódult infláció miatt. Igaz, akkoriban még az EKB is emelt: utoljára július elején szigorított, negyed százalékponttal 4,25 százalékra emelte akkor az alapkamatát - amelyet azután október elején és november elején fél-fél százalékponttal csökkentett.

A második negyedévben a lengyel hazai össztermék 5,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a növekedés üteme lassult az első negyedévi 6,0 százalékhoz és a tavalyi évi átlagos 6,7 százalékhoz képest. A harmadik negyedévről az első becslést e hónap végén adja ki a lengyel statisztikai hivatal. Az Európai Bizottság idénre 5,4 százalékos, jövőre 3,8 százalékos, 2010-re 4,2 százalékos GDP-növekedést jósol Lengyelországnak.

Októberben a tizenkét havi infláció 4,2 százalékra lassult a szeptemberi 4,5 százalékról. A központi bank folyamatos célja 2,5 százalék, plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréssel.