2008. november. 13. 13:21 MTI Utolsó frissítés: 2008. november. 13. 13:36 Gazdaság

Az IEA ismét csökkentette az olajkeresletre vonatkozó prognózisát

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a vártnál sokkal gyengébb világgazdasági konjunktúra miatt újból lefelé módosította a világ nyersolajkeresletére vonatkozó előrejelzését. Az idén a kereslet alig 0,1 százalékkal napi 86,2 millió hordóra növekszik (1 hordó = 159 liter) – jósolta a szervezet csütörtökön közzétett havi jelentésében.

Ez napi 330 ezer hordóval marad el a korábbi prognózisban szereplő mennyiségtől, és alig napi 120 ezer hordós növekedést jelent.

Az IEA jövőre a kereslet szintén csekély mértékű, napi 350 ezer hordós növekedésére számít. Az IEA 2009-re napi 670 ezer hordóval napi 86,5 millió hordóra csökkentette a keresletről korábban adott prognózisát.

A prognózis módosítását az IEA a „globális gazdasági feltételeknek az elmúlt hetekben bekövetkezett drámai rosszabbodásával”, a pénzügyi válság következményeivel indokolta.

Az idei és a jövő évi alacsonyabb nyersolajkereslet az elemzők szerint indokolttá teheti a kitermelésnek az OPEC részéről történő további csökkentését. Az olajkartell legutóbb októberben döntött a kitermelés napi 1,5 millió hordóval, mintegy 5 százalékkal történő csökkentéséről, ez azonban nem változtatott az árlemorzsolódási tendencián.

Az IEA jelentésében csökkentette az OPEC-olaj iránti keresletre vonatkozó prognózisát is. Eszerint 2008 negyedik negyedében átlagban napi 31,1 millió hordóra rúg majd az OPEC-olaj iránti igény, szemben az októberi napi 32,1 millió hordós kitermeléssel.

Az IEA mindennek ellenére hosszabb távon nyersolajhiányra és áremelkedésre számít. A szerdán közzétett hosszú távú prognózis szerint az árak hamarosan ismét 100 dollár fölé kúszhatnak, 2030-ra pedig elérhetik a hordónkénti 200 dollárt is.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.