Pénzügyi válság: tudható volt, hogy bekövetkezik
A pénzügyi válságot és hatásait 4-5 éve lehetett látni, de lassan következett be, és ez elaltatta a piaci szereplők éberségét; Magyarország számára szerencse, hogy nem korábban tört ki, az ország kitettségét ugyanis a 2006-os kiigazítás és az európai uniós tagság csökkentette - hangzott el a válság hatásáról rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
A Magyar Közgazdasági Társaságnak a Fiatal Autonóm Közgazdászok Társaságával közösen rendezett eseményén a szakértők - a moderátor ismertetése szerint - magánvéleményüknek adtak hangot.
Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának elnöke szerint a pénzügyi termékek fejlődésével és elérhetőségének, eladhatóságának felgyorsulásával együtt terjedt el a kockázatkezelés és -kivédés illúziója, illetve az a hit, hogy a hitelminősítők, felügyelők, auditorok képesek a hatalmas mennyiségű eszköz kézben tartására.
Hardy Ilona, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja arra emlékeztetett, hogy a befektetők, kormányok túl gyorsan felejtenek: keletről indult, majd az orosz válság után újra jellemzővé vált a likviditásbőve és a kockázatvállalási hajlandóság. Hozzátette: az MNB évek óta próbálta a kockázatokra felhívni a figyelmet; többször figyelmeztetett, hogy az árfolyamok nem nőnek végtelenül, a piac bünteti a hiánnyal küzdő országokat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.