Gyurcsány a válság kezeléséről beszélt Brüsszelben
A reálgazdasági válság „közös kezelésére”, a növekedés és a foglalkoztatás fenntartására irányuló európai stratégia kidolgozását várja Magyarország az EU-tól – jelentette ki az uniós állam- és kormányfők pénteki rendkívüli csúcstalálkozója előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Brüsszelben.
A miniszterelnök szerint az előző, október közepi EU-csúcson megfogalmazott magyar javaslatok – amelyek akkor jószerivel észrevétlenek maradtak – fokozatosan beépülnek a körvonalazódó uniós válságellenes politikába.
Egy következő krízis megelőzésére kell felkészülnie az EU-nak és a világnak – fejtegette az uniós tagállamok vezetőinek pénteki nem hivatalos munkaebédje előtt Gyurcsány. A kormányfő hangsúlyozta, a november 15-én esedékes washingtoni G-20 konferencián az EU olyan általános elvek elfogadtatására fog törekedni, amelyek áláthatóbbá teszik a nemzetközi pénzügyi rendszert. Az EU a pénzügyi válságmegelőzés terén korlátozott eszközökkel rendelkező Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepének a megerősítését is szorgalmazza. Mindez a piac szabadságának szűkülésével és az állami beavatkozás növelésével jár, de mint mondta, az nem megy, hogy amikor szalad a szekér, a nyereségből csak kevesek részesülnek, amikor pedig válság van, mindenkinek fizetnie kell a számlát.
A miniszterelnök szerint lényegében általános támogatást kapott a páneurópai pénzügyi felügyeleti mechanizmus létrehozására vonatkozó javaslat, amellyel Magyarország még márciusban rukkolt elő, s amely akkor nem váltott ki nagy lelkesedést. Ma már a vita szerinte a részletekről folyik, a határokon átnyúló felügyelet elvét senki nem kérdőjelezi meg. Utalt Gyurcsány arra is, hogy a maastrichti kritériumok és a kohéziósforrás-felhasználás rugalmasabb megközelítése sem számít többé eretnekségnek az EU-ban, ahol egyébként a figyelem egyre inkább a pénzügyi válság reálgazdasági következményei felé fordul, és a decemberi EU-csúcson elsősorban ez kerül terítékre.
Gyurcsány úgy vélte, a válságra „rendkívül gyorsan reagálni képes” Magyarország számára a kormány meglehetősen szűkös mozgástere mellett is kitörési pontot jelenthet a beruházási tevékenység támogatása és a kohéziós források átcsoportosítása, illetve gyorsabb ütemű lehívása. A miniszterelnök értésre adta, hogy a növekedés lehetőségének megőrzéséhez a jelenlegi „restriktív kamatpolitika” lazítása is hozzájárulhat, de hozzátette, hogy az ezzel kapcsolatos döntés a Nemzeti Bank, illetve a monetáris Tanács hatáskörébe tartozik. Gyurcsány szerint egyébként ma Magyarországon nem az a kérdés, hogy egyik párt legyőzi-e a másikat, az a felelős politikai magatartás, amelyik az együttműködést keresi.
Vida László/Brüsszel