A terv kidolgozását némi előkészületek után a kormányfő bevonásával október végén kezdték meg, addig a kormány megelégedett rendszeres üléseivel, de ezeken szeptemberben-októberben a bankok likviditási válságának megoldására példátlan összegű, 5,4 billió rubeles támogatásról döntött.

Az először csak a kormány honlapján közzétett új terv - amelyben a fenti összeg nem szerepel - tíz csoportban 55 feladatot fogalmaz meg a pénzügyi szektor, a belső kereslet, a munkaerőpiac és a kis- és középvállalkozások támogatására, az intézkedések kisebb része pedig az egyes iparágakra vonatkozik.

A nyersanyag-szektorról csak annyi szerepel, hogy még novemberben törvényjavaslatot terjeszt a kormány a parlament elé, amelyben megváltoztatja a kőolaj árának és ezzel az exportvámoknak a kiszámolási rendjét: jelenleg ezt kéthavonta számítják, hogy a jövőben hogyan lesz, az nem ismert.

A Kommerszant című gazdasági lap szerint két intézkedés teszi hasonlatossá a fejlett országok válságkezelési megközelítéseihez a putyini tervet: egyrészt szintén refinanszírozó és szabályozó szerepet szán a jegybanknak az értékpapírpiac szereplőire nézve, másrészt szélesíti a nyugdíjrendszer eszközeinek beruházási lehetőségeit.
Emellett a tervből kiviláglik a kormány szándéka, hogy a válság enyhülésekor elősegítse a pénzügyi piac helyreállását, többek között a pénzügyi politika enyhítésével, és azzal, hogy a beruházási bankokat is engedi részesülni a jegybank pénzéből.

A lap úgy ítélte meg, a terv nem irányoz elő tömeges államosítást, de a gazdasági társaságok megmentésére fordított állami kiadások növekedését sem, hanem harmadik utat választott, amennyiben azt határozza meg, hogy hogyan kell elkölteni az állam által már adott milliárdokat.

A belső kereslet élénkítésére vonatkozó tervek egyebek mellett előírják, hogy az állami megrendelőknek azonos minőség esetén előnyben kell részesíteni az orosz termékeket, és 5-25 százalékkal többet is fizethetnek értük, mint a külföldi hasonlókért.

A terv az iparágaknak nyújtott támogatásban elvi jelentőségű változtatásokat nem irányoz elő, és a Kommerszant szerint teljesen egyértelmű, hogy a kormány nem kíván visszaélni a válságban lévő cégek államosításának lehetőségével. Tervezi ugyan egy törvény kidolgozását, amely lehetővé teszi a "stratégiai” jelentőségű társaságok részvényeinek vásárlását, de erről kizárólag az egyébként is mindenféle támogatásban részesülő hadiiparról szóló fejezetben esik szó.

Az építőiparban a kormány a terv szerint csupán betartja korábbi ígéretét, amelynek értelmében 80 milliárd rubel értékben lakásokat vásárol az építőipari cégektől. A mezőgazdaságnak a terv egyebek mellett lehetőséget nyújt, hogy a nagy projekteket hitelekből finanszírozza, és fenntartja a piac védelmére hozott intézkedéseket.

Emellett a putyini terv számos vám felülvizsgálatát is kilátásba helyezi, s például a külföldi kocsik vámját pénteken már meg is emelte 25-ről 30 százalékra.

Kompenzációs intézkedések sem a fogyasztók, sem a vállalkozók számára nem várhatók, de a terv a munkanélküliség növekedésére számítva megemelte a munkanélküliek járadékát, a válságot elsőként megszenvedő kisvállalkozásoknak pedig az állami VEB bank hiteleit és az állami megrendelésekhez való hozzáférést ígéri.

Az állami kiadások csökkentéséről a tervben alig esik szó - az állami vállalatoknak pontosítani kell a 2009-2011-re szóló beruházási terveiket -, a költségvetésben tervezett kiadások felülvizsgálatáról - amelyet Putyin egy hete helyezett kilátásba - a tervben nem szól.