London szerint túlárazta a piac a közép-európaiak csődkockázatát
Súlyos mértékben túlárazta a CDS-piac a közép-európai EU-tagállamok, köztük Magyarország szuverén adósi nem fizetővé válásának kockázatát, áll az egyik vezető londoni befektetési csoport pénteki elemzésében, amely szerint már 2013-ban lehetséges a magyar eurócsatlakozás. Más pénteki londoni elemzések magyarországi recessziót, viszont ezzel együtt meredek pénzügypolitikai enyhítést jósolnak a jövő évre.
A magyarországi CDS-felár egyébként a 25,1 milliárd dolláros nemzetközi pénzügyi védőcsomag bejelentése óta jelentős ütemben csökken. A CMA DataVision londoni hitelpiac-figyelő cégnél pénteken azt mondta, hogy a piacon lévő magyar adósságok ötéves távlatra szóló CDS-ára aznap már csak 3,15 százalék volt az előző napi 3,30 százalék, és a hét közepi 4,00 százalék helyett. Ez azt jelenti, hogy például az európai adósságpiacon minden 10 millió euró magyar adósság nem teljesítővé válás elleni biztosítása öt év futamidőre jelenleg 315 ezer euróba kerül.
A CMA DataVision havi visszatekintésű adatsora szerint a magyar CDS-ár október 24-én érte el csúcspontját, 6,05 százalékkal, vagyis a pénteki állapot szerint innen egy hét alatt csaknem 3 százalékponttal szűkült.
A Goldman Sachs pénteki londoni elemzése meglepőnek nevezi, hogy a piac ilyen nagymértékben átértékelte EU-tagállamok törlesztési csődjének valószínűségét, miközben régebbi uniós tagországok CDS-árai csak viszonylag mérsékelten emelkedtek, olyanoké is, amelyekben nagy és gyenge bankrendszerek működnek, és/vagy alapmutatóik gyengék.
Az ötéves CDS-felár Görögország esetében például még mindig csak 1,25 százalék, Olaszország és Írország esetében 1,20 százalék, az összes többi euróövezeti tagországban pedig 1,00 százalék alatt jár.
A Goldman Sachs londoni elemzői leszögezik: nem számolnak azzal, hogy a közép-európai EU-tagországok leállnának szuverén devizaadósságuk törlesztésével. A GS szerint a CE-3 országokban - Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban - a szuverén adósságszolgálati dinamika nem tűnik feszítettnek, még az esetleges recesszió figyelembevételével sem, és nem várható, hogy nagyobb bankkisegítő beavatkozások válnának szükségessé.
A magyarországi recessziót más nagy londoni házak egyértelmű valószínűséggel jósolják 2009-re. A Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési részlege szintén pénteken kiadott elemzésében szerint az eddigi, 0,8 százalékos jövő évi GDP-növekedésről szóló prognózisát 0,7 százalékos, egész évi átlagban számolt visszaesésre rontotta a nemzetközi pénzügyi védőprogramhoz járuló költségvetési intézkedések várható hatása miatt.
A ház ugyanakkor azt is jósolja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata a jelenlegi 11,50 százalékról 2009 végéig meredeken, 6,50 százalékra csökken, ahogy a piac stabilizálódik, és a világgazdasági hatások is "a recesszió felé húzzák" a magyar gazdaságot.
A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének előző nap kiadott elemzése szerint ez a ház azzal számol, hogy 2009-ben, egész éves összevetésben 1,5 százalékos GDP-visszaesés lesz Magyarországon. A cég szerint megvan a kockázata az ennél mélyebb recessziónak is a várható komoly költségvetési kiadáscsökkentések miatt.
A Goldman Sachs pénteki londoni elemzése szerint mindazonáltal e cég alapeseti forgatókönyve továbbra is az, hogy Lengyelország és "valószínűleg" Magyarország jövőre belép az euróövezeti tagság előtt kötelező ERM-II árfolyamrendszerbe, és Lengyelország 2012-ben, Magyarország pedig 2013-ban bevezetheti az eurót.
A GS nagyon jó hírnek nevezi a 25,1 milliárd dolláros magyarországi pénzügyi csomagot, kiemelve: a magyar GDP-érték 20 százalékát kitevő, "hatalmas" összegről van szó. A csomag növeli a magyar ERM-II-csatlakozás esélyét is középtávon, mivel csökkenti a likviditásszűke és a jelentős forintgyengülés kockázatát, és szerkezetileg is jobb állapotba hozza az országot, áll a Goldman Sachs pénteki londoni elemzésében.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.