Nincs lehetőség a kiadások jelentős növelésére
Jövőre néhány terület kivételével nincs lehetőség a kiadások jelentős növekedésére, a cél az államháztartás egyensúlyának további javítása úgy, hogy a hiány 2012-re a GDP 1,7 százalékára csökkenjen, jelentősebben csak a nyugdíj, a családtámogatás, a szociális segélyek, az állami elkötelezettségek és az uniós források felhasználását lehetővé tevő társfinanszírozási területeken nőhetnek a kiadások – áll a hétfőn benyújtott jövő évi költségvetési törvény tervezetében.
A javaslatban szereplő úgynevezett funkcionális mérleg szerint jövőre a jóléti funkciókon belül a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra előirányzott összeg emelkedik legnagyobb mértékben, 397 milliárd forinttal, 6 ezermilliárd forint fölé, a GDP 16,79 százalékáról a 16,98 százalékra.
Oktatási tevékenységre és szolgáltatásokra az idei előirányzatnál mintegy 122 milliárddal jut több, 2148 milliárd forint, a GDP 5,57 százaléka, 0,1 százalékponttal több mint 2008-ban.
A tb alapok hiánya jövőre 5,236 milliárd forint lesz, ami teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap gazdálkodásából származik, mivel a nyugdíjbiztosítási alap nullszaldóval zár. Az egészségügyi előirányzat 52 milliárd forinttal, 2141,2 milliárdra nő, ami a GDP 4,33 százaléka szemben az idei 4,41 százalékkal.
Az Egészségbiztosítási Alap bevételi előirányzata 2009-ben 1417,7 milliárd forint, és ebből 311,9 milliárd forintot a központi költségvetés fizet be járulék címén. Gyógyszertámogatásra 348 milliárd forint a jövő évi előirányzat, 16 milliárddal kevesebb az idei évinél. A gyógyszergyártóknak és forgalmazóknak a 2008. évhez képest egymilliárd forinttal többet, 35,5 milliárd forintot kell befizetniük az egészségügyi kasszába. Változatlan maradt, és 9 milliárd forint fordítható majd a speciális beszerzésű gyógyszerekre és változatlanul 4,5 milliárd forint a méltányossági gyógyszertámogatás kiadása is.
A nyugdíjbiztosítási alap bevételei és kiadásai az előirányzat szerint megegyeznek: 3149,6 milliárd forint. A központi költségvetés 373 milliárd forintot fizet a magán-nyugdíjpénztárakba átlépők miatti járulékkiesés pótlására. További 174,8 milliárd forinttal pedig támogatja a nyugdíjbiztosítási alapot. A gyesen, gyeden, gyet-en és rehabilitációs járadékon lévők nyugdíjjárulékaként 41,6 milliárd forintot utal át a központi költségvetés a nyugdíjbiztosítási alapba.
Jövőre 1858,5 milliárd forintot fizetnek ki öregségi nyugdíjra, míg a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjakra 674,7 milliárd forint a kiadási előirányzat. A hozzátartozói nyugellátásra 347,6 milliárd forint kiadást irányzott elő a jövő évi központi költségvetési törvényjavaslat.
Állam működési funkcióira
Az állam működési funkcióira az idei 7,1 százalékkal szemben jövőre a GDP 6,9 százaléka az előirányzat, ez 100 milliárddal több mint az idei 2490 milliárd forint. Ezen belül az általános közösségi szolgáltatások előirányzata az ideihez képest 76 milliárd forinttal 1717 milliárdra emelkedik, GDP arányosan azonban aránya az idei 4,5 százalékról 4,4 százalékra csökken.
A rendvédelmi és közbiztonsági feladatokra 3,5 milliárd forinttal jut több, 514 milliárd forint, a GDP 1,61 százaléka az idei 1,70 százalékkal szemben. Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások előirányzata egy év alatt 101,3 milliárddal 1.036 milliárd forintra nő. Ezen belül a közúti közlekedési tevékenység előirányzata 88,6 milliárd forinttal 335 milliárd forintra csökken, a vasúti szolgáltatásé mintegy 50 milliárddal 242 milliárdra nő. Környezetvédelemre az idei 417,6 milliárdos előirányzatnál kevesebb, 412,87 milliárd forintra csökken a tervezet szerint.
Az államadósság kezelés előirányzata jövőre 53 milliárd forinttal 1163,7 milliárd forintra emelkedik, a GDP 4,05 százalékáról 4,0 százalékára csökken.
Uniós fejlesztésekre
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat 901,6 milliárd forint kifizetését irányozza elő az Európai Unió támogatással megvalósult fejlesztésekre. A tervezett 901,6 milliárd forint kifizetéshez az Európai Unió 718,517 milliárd forinttal járul hozzá, amelyet Magyarország 183,082 milliárd forinttal egészít ki.
A javaslat szerint a 2009. évi kifizetésekben 732,378 milliárd forintot a strukturális alapból megvalósuló beruházások támogatásai tesznek ki majd, amelyen belül 12,946 milliárd forint még a2004-2006. évi I. Nemzeti Fejlesztési Tervben megvalósult fejlesztésekhez köthetők. A kohéziós alap nagy projektjeire 59,508 milliárd forint kifizetését irányozza elő a javaslat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) fejlesztéseire 2009-ben 655,035 milliárd forintot szánnak, az egyéb fejlesztésekre pedig 4,888 milliárd forint kifizetést irányoznak elő a strukturális támogatásokból.
A vidékfejlesztési és halászati támogatásokra 149,639 milliárd forint kifizetését irányozza elő a javaslat, amelyen belül az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban 148,439 milliárd forint, a Halászati Operatív Programban 1,2 milliárd forint fejlesztési támogatás kifizetése szerepel.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.