A dollár – miután kitört az emelkedő trendből – oldalazásba ment át, majd a múlt héten már jelzett 1,5450-es szint letörése után dinamikus erősödést mutatott az euróval szemben. A jegyzés ezek után gyorsan megközelítette az 1,50-es szintet. Ezek a változások kihatottak a globális devizapiacra is. A feltörekvő devizák utóbbi időben tapasztalható erősödése megtört. Az olaj ára közben tovább csökkent. Amit ebben a helyzetben el lehet mondani: a dollár tovább erősödhet, míg az olaj ára tovább eshet.

Devizapiac

A devizapiacokat alapvetően tematizálta az euró/dollár változása. A volatilitás hirtelen emelkedésével a korábbi trendből kitörő jegyzés trendváltást jelez; a dollár hosszabb távú emelkedésére utal.

Ennek fundamentális oka az lehet, hogy az olaj árának csökkenése segítheti a piacot inkább vezérlő amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-et abban, hogy a kamatszintet mérsékelje – akár az egyes elemzők által kívánatosnak tartott 1 százalékos szintig is. Ha feltételezzük, hogy ez bekövetkezik, akkor a korábbi hónapokban emelkedő amerikai államkötvény hozamok csábítóan hatnak a befektetőkre, akik a dollár erősödésével – nem amerikai befektetőként – tisztességes nyereséget zsebelhetnek be a következő fél- egy év alatt.

De ne szaladjunk ennyire előre! Mi várható a közeli napokban? Várakozásaink szerint a korábbi támasz (1,5450) ellenállásként fog viselkedni, ami azt jelenti, hogy a dollár gyengülhet a pénteki szintekhez képest, de a hosszú távú trend alapvetően változot: a dollár erősödése látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Amennyiben elfogadjuk ezt az elméletet, akkor a dollár erősödésére kell ügyleteket kötni (EUR/USD short), de csak az 1,5450-es szint közelében.

A feltörekvő piacokra negatívan hatottak az események; a dollár erősödésével elérhető hozamok miatt a feltörekvő devizák kevésbé tűnnek attraktívnak, így a befektetők – részben – elfordultak ezektől a piacoktól. A cseh korona gyengülése volt erre az első intő jel: az alacsony hozamú piactól fordultak el először a befektetők, de aztán a többi kelet-közép-európai ország is sorra következett – így a hazai piacon is gyengült a forint.



A hazai piacon nem olyan látványos a trendváltás, mint az euró/dollár devizapár esetében, de az jól látható, hogy a trendcsatornából kilépett e jegyzés. Itt még lehet esély arra, hogy visszatáncoljon a forint, de ehhez az kell, hogy az amerikai állampapír piacon ne alakuljon ki egy trendszerű hozamcsökkenés, ami a hazai piaci befektetések elől elszívja a tőkét. Ez ma még kérdéses, de esélyesebbnek látszik a forint további gyengülése az euróval és a dollárral szemben is.

Az euró esetében a korábbi támasz lehet az ellenállás (245), míg a dollárral szemben ez 155, vagy a dollár további erősödése mellett akár a 170-es szint is elérhetővé válik. Tehát – a kockázatkedvelők – vállalhatnak egy dollár/forint, vagy euró/forint short-ot is.

Az utóbbi időszakban érdekes pályát befutó török líra árfolyama az 1,78-as szint elérése után szintén gyengült 1,79 fölé. Egyelőre nem valószínű, hogy eléri a gyengüléssel az euró/török líra az 1,80-as szintet. Itt ma inkább kivárást javasolunk.

A tízéves amerikai állampapírok piacán a devizapiaci fejleményekkel összhangban csökkentek a hozamok. A korábban 4 százalék körül mozgó hozamok 3,9 százalékig csökkentek, köszönhetően az utóbbi időben nem tapasztalható vételi érdeklődésnek. A rövidebb futamidőkön a csökkenés mértéke magasabb volt, jelezve azt, hogy a trendben azért még nem mindenki hisz feltétel nélkül, így ma még az igazán hosszú futamidők vásárlói arányait tekintve kevesebben vannak, mint a rövidtávon spekuláló befektetők.

A tízéves bundok (német állampapírok) piacán ugyanakkor nem következett be érdemi változás – miután a múlt héten kismértékben csökkentek a hozamok. A hozamszint valamiivel 4,5 százalék alatt maradt.

A fejlett piacok tekintetében ma az amerikai államkötvényeket (10 év, vagy távolabbi lejárat) ajánljuk azoknak, akik idegen devizában történő befektetésekben gondolkodnak és magas kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek. Bundokat jelenleg nem érdemes vásárolni, hiszen a hozamok várhatóan maradnak még egy ideig az eddigi szinteken, de amennyiben az Európai Központi Bank (EKB) is a kamatvágás irányába látszik elmozdulni, akkor itt is beindulhat egy hozamcsökkenés. Ezek a trendek ma még sérülékenyek, így az euró-, vagy dollárkötvény befektetések ma csak a magas kockázatokat felvállaló befektetők számára ajánlhatók.

A hazai piacon is változott a helyzet: az előbbiekben már vázolt (a dollár elszívó hatása) körülmények miatt a hazai állampapír hozamok csökkenése megállt és a közeli jövőben nem is várható további hozamcsökkenés.

Ennek oka, hogy mára már a kamatemelési várakozások kiárazódtak, miközben – várakozásaink szerint – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2008-ban már nem fog változtatni a jegybanki alapkamat mértékén. Ezt a teóriát veszélyeztetheti az, hogy az ipari termelés utóbbi kéthavi adata negatív növekedést mutat, ami azt jelenti, hogy a hazai gazdaság tovább lassul, sőt, az is előfordulhat, hogy negatív GDP növekedési adatot láthatunk a jövőben… Ekkor a külföldi befektetők pénzkivonása egy hozamemelkedést indukálhat. Ma tehát azt gondoljuk, hogy a hozamok érdemben nem csökkennek tovább, de a negatív korrekció esélye benne van a piacban, így a rövid (éven belüli) futamidők tartását ajánljuk, míg a korábban megvett hosszabb állampapírokat érdemes már eladni. Kifejezetten short pozíciót felvállalni azonban jelenleg nem szabad!

A részvénypiacokat az olaj árának csökkenése mozdította ki eddigi trendjeiből, de a dollár erősödése - az olajár csökkenése mellett – jó hatással volt az amerikai piacokra, mivel a vállalatokra nehezedő nyomás csökkenését jelenti a két tényező változása. Ez segített a fejlett piacoknak is, hiszen a növekedési problémákkal küzdő USA gazdaságának most sokkal nagyobb az esélye a defláció elkerülésére, mint ezelőtt bármikor az utóbbi fél év során.

Ugyanakkor a feltörekvő piacokon nem volt ilyen egyértelmű a hatás! Azaz egyértelmű volt, de inkább negatív, mint pozitív. A brazil és különösen az orosz piac megsínylette az olaj árának csökkenését. Az orosz piacot persze a grúz-oszét háborús beavatkozás sem segítette. Az orosz birodalmi törekvések legújabb megnyilvánulását a piac egyértelműen negatívan fogadta. Emellett meg kell jegyeznünk, hogy az olimpia idején háborút kezdeményezni (vagy belépni egy háborúba) nem éppen „etikus”, hogy erősebb szavakat ne használjunk…

A lényeg: a feltörekvő piacok olyan trendbe kerültek, ahol nem érdemes vásárolni, mert a hosszú távú emelkedő trendek megtörtek, és azokat a támaszszinteket, melyek megfoghatták volna az esést, gyorsan elhagyták az indexek. Ezért ma azt gondoljuk, hogy a dél-koreai piac kivételével – nem érdemes vásárolni a feltörekvő piacokon. Dél-Koreát az teszi kivétellé, hogy a trend nem tört meg, továbbra is emelkedő trendben maradt a piac. A hajógyári megrendelések visszavonásáról szóló hírek nem különösebben érdekesek, mert a visszamondások mellett az új szerződések még mindig a kereslet emelkedését mutatják – nettó értéken.

A hazai piacon is érezhető volt a nemzetközi trend:

Ajánlások

Állampapír piac: állampapírok: 10 év fölött vétel (US), TRY kötvény tartás, Hazai kötvények: eladás (1 év fölött), 1 év alatt; tartás vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac: EU részvények: emelkedésben eladás USA részvények: egyedi részvények vétele – egyedi befektetési sztorira Orosz részvények: kivárás (a háború rövid távú hatásait meg kell várni!) Egyéb feltörekvők: emelkedésben eladás Hazai részvénypiac: Hazai részvények: emelkedésben eladás, esetleg MTelekom vétel Befektetési alapok: Orosz részvény alapok; kivárás, Török részvény alapok; eladás

A korábban kialakult – szűkülő – trendcsatornából ideiglenesen kilépő BUX gyorsan visszakorrigált, miután a nemzetközi piaci helyzet kedvezőtlenebbé vált, miközben a volatilitás ismét emelkedett. A helyzet tehát nem túl biztató. Ma azt gondoljuk, hogy a korábban vett hazai részvényeket érdemes eladni, még akkor is, ha esetleg ez – átmeneti – veszteséget okoz. Ennek oka, hogy az OMV visszavont Mol-ajánlata a mélybe taszította a hazai olajvállalat részvényeit, de az MTelekom sem tud érdemi erősödést felmutatni, miközben a Richtert negyedéves eredménye nem engedi emelkedni. A gyógyszeripari vállalkozás nem fedezte devizapiaci pozícióit, de ami még súlyosabb: az orosz piaci bevételei euróban mérve sem emelkedtek!

Ma tehát a hazai részvények eladása lehet célravezető, talán csak az MTelekom lehet érdemes vételre, mert az állampapír piaci hozamcsökkenés hatására nem tudott emelkedni a kormány áfaemelés terve miatt. Miután a negatív trendben jó menekülőpapír a közszolgáltatóként árazott részvény, jó befektetés lehet, de csak akkor, ha az állampapír piacon nem emelkednek drasztikusan a hozamok, hanem egy stagnáló időszak következik – kis volatilitás mellett.

A fejlett piacokon érdemes lehet részvényeket vásárolni, de itt nem egyes piacokat, vagy szektorokat ajánlanánk, hanem inkább egyedi részvényeket, melyeket egyedi sztorik alapján lehet – spekulatív célzattal – megvásárolni. Azért spekulatív céllal, mert ma még mindig nincs itt az ideje a stratégiai befektetési döntések meghozatalának.


Fürjes Szabolcs