A használatba vett lakások száma 15 százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké 1 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben 5751 befejezett lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 8956 új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 5 százalékkal volt több, az újlakás-építési engedélyeké viszont 14 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly az első negyedévben.

Tavaly az első félévben több mint 13 ezer befejezett lakás kapott használatbavételi engedélyt, és több mint 21 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 2 százalékkal, az új engedélyeké 7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Tavaly a teljes évben több mint 36 ezer befejezett lakás kapott használatbavételi engedélyt, és több mint 44 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 7 százalékkal volt több 2007-ben, mint 2006-ban, az újlakás-építési engedélyeké viszont 1 százalékkal elmaradt az előző évitől.

A vállalkozói lakásépítés már 2008 elejétől visszaesett, de az első negyedévben ezt még pótolták, sőt többletet is eredményeztek a természetes személyek építkezései. A II. negyedévben azonban már minden építtetői csoportban erőteljes csökkenés következett be, ennek következtében összességében 6 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint az első negyedévben, és 30 százalékkal kevesebbet, mint 2007 II. negyedévében.

A kiadott új engedélyek száma ugyanakkor fordított irányban alakult: az év első három hónapjához képest 33 százalékkal, 2007 hasonló időszakához képest 12 százalékkal több új lakásépítési engedélyt adtak ki.

Az év első felében használatba vett lakások nagyobbik részét a lakosság építtette saját használat céljából, az új lakások közel fele családi házban épült. A vállalkozói lakásépítések az átlagosnál nagyobb mértékben, 22 százalékkal estek vissza, az értékesítésre szánt lakásoknál és a többszintes, többlakásos építkezéseknél 19 százalékos a csökkenés.

A kivitelezésben tovább csökkent a lakossági házilagos kivitelezés aránya, már csak 21 százalékot tesz ki. Leginkább a kislakások építése szorult vissza, s a 60 négyzetméter feletti lakások aránya nőtt az új építési állományban. Az új lakások átlagos alapterülete 91 négyzetméter, 5 négyzetméterrel nagyobb, mint az előző év hasonló időszakában.

Az építkezések területi alakulása Budapesten és a községek átlagában mutatja a legkedvezőtlenebb képet; itt egynegyeddel, illetve egyötöddel esett vissza a lakásépítés. Dél-Alföld az egyetlen régió, ahol az első félévben nőtt (9 százalékkal) a használatba vett lakások száma.

Az építési szándék alakulását jelző új építési engedélyek is a fővárosban és a községekben estek vissza az átlagosnál nagyobb mértékben, míg a városokban 10 százalékkal nőtt a számuk. Régiós szintet nézve az ország nagyobb részén növekedett az építési hajlandóság; Közép- és Nyugat-Dunántúlon, Dél-Alföldön 16-18 százalékkal több, ugyanakkor Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon egyharmaddal, illetve egynegyeddel kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban.

A tervezett építkezések között a kétlakásos épületek lakásszáma dinamikusan (23 százalékkal) nőtt, míg az egylakásosak 15 százalékkal visszaestek, s már csak egyharmados hányadot képviselnek az új lakóépületek lakásai között.

Az üdülőépítésnél is ellentétes irányban alakult az építési szándék és a befejezett üdülőépítés; az új engedélyek száma 26 százalékkal meghaladja, a használatba vetteké viszont 30 százalékkal alatta marad az előző évinek. 2008 első felében 650 üdülőegység építésére kértek engedélyt, s alig 200 üdülőegység építése fejeződött be, átlagosan 66 négyzetméteres nagysággal.

Közel 1400 lakás szűnt meg, 5 százalékkal kevesebb, mint 2007 első felében. Ezek átlagos mérete 68 négyzetméter volt. A megszűnések legfőbb oka az avulás (44 százalék) és a lakásépítés (38 százalék).

A 2008 első félévében kiadott új építési engedélyek alapján a beépíteni tervezett terület a lakóépületekben megközelíti a 2 millió négyzetmétert, a nem lakóépületekben e fölött van. A lakóépületek esetében ez stagnálást, a nem lakóépületeknél 37 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

A nem lakóépületek körében három területen mutatkozott jelentős fejlődés: a mezőgazdasági célt szolgáló épületeknél a beépíteni kívánt terület duplája az előző évinek, a kereskedelmi épületeknél, valamint a szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épületeknél több mint másfélszerese.