2008. május. 09. 05:36 hvg.hu Utolsó frissítés: 2008. május. 08. 23:05 Vállalkozás

Vámosi-Nagy: mi lett a lakásszerzési kedvezményből?

Eddig az volt érdekes, hogy - bármilyen típusú – ingatlan eladásából származó jövedelmet lakáscélra kellett fordítani a kedvezményes adóügyi szabályok eléréséhez. A mostani szabály pedig az eladott ingatlan jellegében tesz különbséget. Vámosi-Nagy Szabolcs a lakásszerzési kedvezmény múltjáról és jelenéről ír e heti kommentárjában.

Magyarország évszázadokon keresztül krónikus lakáshiányban szenvedett. Gyerekkorunkban – a második világháború következményeként – különösen sok lakás hiányzott, a nagyvárosokban még feltűnőbb volt. Sok osztálytársam lakott úgynevezett társbérletben, ahol a családok egy-egy szobát használtak, a konyha és a fürdőszoba közös volt. A társbérletek kiutalása, a bérlői jogviszony elkülönült jogi szabályozást igényelt. Ebben az időben az albérlet valóban albérlet volt, vagyis az egyik (többnyire kisebbik) szobát használhatta az albérlő, aki a főbérlőnek fizetett meglehetősen magas albérleti díj fejében. (Fiatal házas koromban magam is élveztem ennek az intézménynek az előnyeit – hátrányait.) Ma a köznyelvben albérlet alatt már inkább az egész lakás bérlését érteni. A hetvenes években még korlátozták az egy család tulajdonában lévő lakás- és üdülőingatlanok számát is (1-1 lehetett). Ez nem csak a megnövekedett jólétre utal, hanem arra is, hogy – a növekvő lakásállomány és a csökkenő lélekszám eredőjeként –  a 90-es évek közepére megszűnt a mennyiségi lakáshiány!

Témánkat azért kezdtem ilyen messziről, mert az előzmények ismerete szükséges annak megértéséhez, hogy a magyar szabályozás, ezen belül is elsősorban a pénzügyi szabályozás miért kezelte különleges módon a lakás építését, vásárlását, bővítését. Fontos volt, hogy az elsődleges életszükségletet jelentő hajlékok bővüljenek, a családok önálló otthonhoz jussanak, a szokásos pénzügyi terhek kivételes, kedvezményes mértékkel segítsék, ne gátolják ezt a folyamatot. Mindez jól kimutatható az illeték-, a házadó- és a jövedelemadó-rendszereknél is (meg a hitel- stb. feltételeknél, de ez az Adózóna tárgykörén kívül esik).

A teljes cikket olvassa el az Adózónán!
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.