2008. július. 02. 15:56 Utolsó frissítés: 2008. július. 03. 10:38 Gazdaság

Ki fizeti a gyanútlan roamingolót?

A gyanútlanul roamingolónak adott igazat egy bécsi kerületi bíróság az első olyan perben, amelyet telefontársaság indított a számla kiegyenlítésének megtagadásáért.

Magyarországhoz hasonlóan Ausztriában is védelmet követelnek a határövezetben „jóhiszeműen” mobilozók vagy adattovábbítók számára a fogyasztóvédelmi szervezetek. Szerintük a mobilhasználók nem tehetnek arról, ha készülékük feltűnés nélkül egy külföldi telefontársaság vételi körzetébe kerül, s ezért a belföldi beszélgetés egyszeriben külföldinek minősül. De most bíróság is kimondta a felperes One nevű társasággal szemben, hogy az ügyféllel kötött szerződésében nincs olyan kitétel, amely a belföldi területről szándékosan történő külföldi beszélgetésre vonatkozna. Magyarán nem az ügyfél feladata ellenőrizni, hogy készüléke „tilosba lépett”, a rendszeren belül maradásról a telefontársaságnak kell gondoskodnia.

Az osztrák mobiltelefon-társaságok eddig csak írásos figyelmeztetésekben tájékoztatták a határmenti lakosokat a „csapdaveszélyről”, s szólították fel őket, hogy a készülékük monitorján figyeljék a kijelzést, ott ugyanis látható, hogy éppen melyik mobiltársaság üzemel. Konkrétan egyébként a magyar határ közelében történt az „átkapcsolás”, az ügyfél a nem várt tetemes, 300 eurós összeg kifizetését tagadta meg, arra hivatkozva, hogy egy pillanatra sem lépte át Ausztria határát.

A bécsi kerületi bíróság döntése kommentárok özönét indította el; volt, aki arra hivatkozott, hogy 30 kilométer távolságra volt Csehország határától, mégis cseh szolgáltatók „hálózatába” került,  mások azt taglalták, hogy technikailag mennyire egyszerű lenne a készülékeket úgy beállítani, hogy azok kvázi maguktól figyelmeztessenek az átlépés veszélyeire.

Földvári Zsuzsa/Bécs

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.