Az inflációs előrejelzések azonban folytatták a trendszerű emelkedést, és a felmérésből most először látszik, hogy az elemzők többsége szerint az MNB és a kormány még 2010-ben sem érik el a három százalékos inflációs célt.

A körkérdésben szereplő 25 elemző közül 17 jósolta, hogy hétfőn újabb negyed százalékponttal 8,5 százalékra emeli a jegybanki alapkamatot a Monetáris Tanács, és csak nyolcan várnak változatlan alapkamatot. Ezzel a márciusban kezdődött monetáris szigorítás összesen egy százalékponttal vinné fel a jegybanki kamatszintet.

A többség szerint a várt emelés az utolsó lenne a monetáris szigorítási ciklusban. Arra a kérdésre, hol éri el a csúcsát az alapkamat, 11 elemző válaszolta, hogy 8,5 százaléknál és csak három, hogy 8,75 százaléknál. Öt elemző szerint a kamat már nem emelkedik tovább a múlt hónapban elért szintről. Tizennégy elemző szerint még az idén elkezdheti kamatai lefaragását az MNB, öten pedig azt mondták, hogy az első kamatcsökkentésre csak jövőre kerül sor.

A magyar pénzpiaci kereskedők – mint egy hónapja – most is megosztottak a kamatdöntést illetően. Egy másik, szerdán végzett Reuters felmérés szerint az állampapír-kereskedők többsége 25 bázispontos kamatemelést, a devizakereskedők többsége azonban változatlan kamatot vár. (Ez egy hónapja is így volt, akkor az MNB kamatot emelt.)

Több elemző szerint a kamat változatlanul hagyása árthatna az MNB frissen megerősödött hitelességének, mert azt sugallhatná, hogy a jegybank reagál a rövid távú árfolyammozgásokra és meg szeretné akadályozni a forint erősödését annak ellenére, hogy márciusban a forint szabad lebegtetésére tért át.

A jegybank hétfőn, a kamatdöntéssel egy időben publikálja legújabb inflációs jelentését, amiben egyes várakozások szerint még az előző jelentésben szereplő 3,6 százaléknál is magasabb átlagos inflációt jelezhet előre 2009-re.

Az elemzők ennél is magasabb inflációra számítanak: konszenzus előrejelzésük a múlt havi felméréshez képest 15 bázisponttal emelkedett, 3,9 százalékra. Sőt, a konszenzus szerint az infláció még 2010-ben is magasabb lesz a három százalékos MNB-kormány célnál: 3,4 százalék.

Erre az évre 6,2 százalékos átlagos inflációt vetít előre a felmérés, bár a konszenzus szerint májusban az éves infláció nem csökken tovább az áprilisi 6,6 százalékos szintről.

A forint erősödése, amelyet a februárban eltörölt lebegtetési sáv széléhez közeli opciós pozíciók kiütése is hajtott, akár folytatódhat is, de az elemzők többsége szerint a magyar fizetőeszköz árfolyama az euró ellen nem marad meg tartósan a sáv széle, 240 közelében. A konszenzus június végére 245 forint/eurós szintet mutat, az év végére pedig 250-et, ugyanannyit, mint egy hónappal ezelőtt. Az év végi előrejelzések azonban továbbra is nagyon széles sávban szóródnak, 242 és 275 forint/euró között.

A gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzések arról tanúskodnak, hogy a kínálati oldalról az elemzők nem számítanak lényegesen nagyobb inflációs nyomásra, bár előrejelzéseik többhónapos csökkenés után némileg emelkedtek, miután az első negyedéves növekedés 1,6 százalékos üteme némileg meghaladta az 1,25 százalékos előrejelzést.

Erre az évre 2,2 százalékos növekedést lát előre a konszenzus, kéttizeddel többet, mint egy hónapja, a jövő évre pedig 3,1 százalékot (egytized százalékpontos emelkedés). A növekedés üteme a konszenzus szerint már a második negyedévben gyorsulhat kissé, 1,8 százalékra.