A JP Morgan nemzetközi pénzügyi szolgáltató, amely a vizsgálatba bevont befektetési alapok adataiból havi indexeket közöl a felzárkózó piacokon tartott portfolió-befektetői pozíciók változásáról, áprilisban 160 – a felzárkózó térség adósság- és devizapiacain összesen 399 milliárd dollárnyi befektetői tőkét kezelő – alap adatait összegezte.

A Londonban kiadott e havi jelentésnek a felzárkózó Európával foglalkozó fejezete szerint az alapok portfolióiban tartott forintbefektetésekben a hosszú és a rövid pozíciók egyenlege a decemberben és novemberben mért, még enyhe felülsúlyozottságot – vagyis a hosszú pozíciók túlsúlyát – jelző plusz 0,7, a januári semleges helyzet, a februári, már határozott alulsúlyozottságra utaló mínusz 1,2, valamint a jelentős javulást mutató márciusi mínusz 0,7 után áprilisban ismét mínusz 1,2 volt.

Az elemzés szerint a JP Morgan térségi szakértői továbbra is derűlátóbbak a forinttal kapcsolatban, mint a piac. A rövid forintpozíciókban megnyilvánuló spekulatív érdek "átmeneti időszakokra" ugyan gyengíteni fogja a forintot, de a cég szerint változatlanul valószínűtlen, hogy az árfolyam tartósan betörjön a 270/280-as sávba.

A jelenlegi magyar fizetésimérleg-alaphelyzet – a főleg a háztartások devizahitel-felvételei révén elégséges mértékben finanszírozott, 5 százalékos GDP-arányos folyó hiány – a korábbiaknál kevésbé sebezhetővé teszi a forintot valamely bizalmi válságtól, áll az elemzésben.

A JP Morgan havi felméréseiben arról kérdezi az alapokat, hogy milyen mértékben tartják portfoliójukban felül- vagy alulsúlyozott pozícióban a vizsgált felzárkózó térség deviza- és kamattermék-piaci konstrukcióit. A válaszokat a ház – az alapkezelők tényleges feltörekvő piaci befektetéseivel súlyozva – plusz 10-től (jelentősen felülsúlyozott) mínusz 10-ig (jelentősen alulsúlyozott) terjedő skálán dolgozza fel.

Az áprilisi felméréshez fűzött elemzés szerint a JP Morgan – a márciusban végrehajtott erőteljes, fél százalékpontos kamatemelés és az azóta 259-ről 251-re erősödő forint ellenére – azzal számol, hogy az MNB az idén két, egyenként negyed százalékpontos kamatemelést fog végrehajtani.

Ennek célja a forinterősödés "bebetonozása" lesz, azzal együtt is, hogy a magyar jegybanknak nincs kifejezett árfolyamcélja, áll a hétfőn Londonban kiadott áprilisi elemzésben.