MNB: enyhültek a lakossági hitelezés feltételei
A magyar bankok enyhítették a lakossági hitelezés feltételeit, míg a vállalati szektorban szigorítottak - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, 2008 januárjában végrehajtott hitelezési felmérése alapján.
A felmérés eredményeiről szóló közlemény szerint a bankok hitelezési hajlandósága mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelpiacon tovább emelkedett 2007 második félévében. Az értékesítésben, a hitelek új hitellel való kiváltásában növekszik az ügynökök szerepe, az új kihelyezésekben akár 50 százalékos súlyt is képviselhet.
A válaszadó bankok enyhítették hitelezési feltételeiket, és enyhíteni tervezik 2008 első félévében is, amit elsősorban a bankszektorban tapasztalható erős verseny magyaráz. A verseny új, kockázatosabb termékek bevezetésére is ösztönzi a bankokat.
A válaszadók szerint a reálbér csökkenése mellett továbbra is magas a lakosság hitelfelvételi kedve, amivel főként a korábbi fogyasztási szintet tartják fent. Ezt a tendenciát a várakozások szerint a reáljövedelmek valószínű növekedése a jövőben sem fogja visszavetni.
A bankok a hitel-visszafizetési arány kismértékű romlásáról számoltak be 2007 második félévében, sőt ennek a tendenciának a folytatódását jelezték előre, ami a személyi hiteleken és a hitelkártyatermékeken túl a jelzáloghiteleket is érintheti.
A közlemény szerint fontos kiemelni, hogy a háztartási hitelezésben tapasztalt enyhítési tendenciák a külföldi hitelezési felmérések aktuális eredményeitől eltérőek, mivel az eurózónában, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Lengyelországban illetve Litvániában egyértelműen a háztartási hitelezés szigorításáról számoltak be.
A vállalati hitelpiacon a felmérés szerint a hitelezési hajlandóság nem nő, ezen belül a korábbi tapasztalatokkal ellentétben már a kis- és mikrovállalati szektorban is mérséklődött a hitelezési hajlandóság növekedése.
A válaszadó intézmények a vállalati hitelek iránti kereslet erősödését érzékelték, ami nem beruházási, hanem készlefinanszírozási, forráspótlási célú növekedés. A bankok szigorították hitelezési feltételeiket - a vállalati szegmensben alkalmazott kamatfelárakban - a kedvezőtlen gazdasági kilátások, az elsősorban az építőiparban tapasztalható, iparág-specifikus problémák és a bankok likviditási helyzetének romlása miatt. Az üzleti célú ingatlanhitelek közül a lakásprojekteknél számottevő szigorításról, ugyanakkor az irodaházi beruházások esetében a vártnál kedvezőbb helyzetről számoltak be a szereplők.
A válaszadók a hitelvisszafizetési arány kismértékű romlását tapasztalták 2007 második félévében ebben a szektorban is, és a várakozások szerint ez a trend folytatódni fog. A vállalati szegmensre vonatkozó hazai eredmények hasonlóak a külföldi jegybankok felméréseiben jelzett hitelezési feltételekben jelentkező szigorítási tendenciákhoz.
Az önkormányzati szektorban a válaszadók erősödő finanszírozási keresletet tapasztaltak. Ez a keresletnövekedés elsősorban az önkormányzati kötvényeket érintette, amelynek oka a zártkörű kötvénykibocsátás közbeszerzési eljárás alóli mentessége, illetve annak megszüntetése miatti félelem. A bankok az elmúlt félévben hitelezési feltételeiken szigorítottak az önkormányzati szegmensben.
Az amerikai jelzálogpiaci válság hatásait a válaszadók jelentős többsége közvetett módon megérezte: a forrásszerzés költsége az anyabanki finanszírozás jellegétől függően, a kapott válaszok alapján 80 bázispontot nem meghaladó mértékben nőtt. A forrásköltségek növekedését a bankok részben vagy egészben az ügyfelekre átháríthatják, ennek mértéke azonban nagyban függ a versenytől.
A jegybank 2003 tavaszán indította el a banki hitelezési folyamatok jobb megértését szolgáló felmérését, amelyet fél éves gyakorisággal végez el. A legújabb, idén januárban végrehajtott felmérés a háztartási és vállalati szektor mellett most először az önkormányzati hitelezést is vizsgálta.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.