A londoni gazdasági napilap felidézi, hogy az euróbevezetés előfeltételeként két évet el kell tölteni az ERM-II. átváltási mechanizmusban, amely ugyanúgy működik, mint a Magyarország által éppen most felszámolt rendszer.

Az elemzés szerint azonban a magyar kormánynak komoly gazdasági gyengeségeket kell orvosolnia, mielőtt olyan "szépészeti ügyekre összpontosítana, mint az eurócsatlakozási dátumok". A magyar gazdasági növekedés a leggyengébb az EU-ban, és ezt magas infláció kíséri. Ennél is rosszabb azonban, hogy jóllehet az ikerdeficit csökken, a magyar gazdaságra túlméretezett közszféra nehezedik, amely a GDP-nek mintegy a felét "lenyeli", áll az elemzésben.

A Financial Times szerint még gazdag nyugat-európai országok is küszködnek, hogy ilyen közkiadási szintek mellett fenn tudják tartani versenyképességüket; a közepes jövedelmű Magyarország "igazi küzdelem elé néz".

A lap szerint az új EU-tagállamok árfolyam-politikájával kapcsolatos tapasztalatok vegyesek. Szlovénia, amely már belépett az euróövezetbe, és Szlovákia, amely 2009-ben tervezi a csatlakozást, egyaránt lebegő árfolyamrendszert alkalmazott, mielőtt bekapcsolódott volna az euróövezeti felvétel előtt kötelező ERM-II. átváltási rendszerbe, de sikerüknek nem ez volt a fő meghatározója.

A balti köztársaságok ugyanakkor rögzített árfolyamot alkalmaztak a reformok, a költségvetési szigor és a gyors növekedés időszakában, és közel is kerültek az eurócsatlakozáshoz, de végül "saját sikerük áldozatául estek", mivel gazdaságaik túlhevültté váltak.

Az igazi tanulság az, hogy a megfelelő árfolyam-politika hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, de nem döntő jelentőségű, hogy egy ország a lehetséges árfolyam-politikák közül melyiket választja; az a fő, hogy a közfinanszírozás szilárdan kézben legyen tartva, áll a Financial Times elemzésében.

Az árfolyamsáv eltörlése után független londoni elemzők is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a döntés - jóllehet a pénzügypolitikai célkövetés tisztázása szempontjából helyénvaló - nem fogja előbbre hozni a magyar eurócsatlakozás időpontját.

A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő a bejelentés után kiadott londoni elemzésében azt írta: az árfolyam-lebegtetés bevezetése még meg is erősíti a Fitch azon nézetét, hogy nem valószínű Magyarország 2014 előtti eurócsatlakozása, azzal együtt sem, hogy a konvergencia-program legutóbbi változata akár 2012-re is megteremtheti a feltételeket. Nem sok értelme lenne ugyanis az ERM-II.-vel gyakorlatilag azonos rendszer feladásának, ha a magyar hatóságok 2012-re terveznék az euróövezeti csatlakozást, ez ugyanis azt jelentené, hogy 2009 első felében be kellene lépni az ERM-II.-be, fejtegették a Fitch Ratings londoni elemzői.

Willem Buiter, a London School of Economics and Political Science - a világhírű londoni közgazdaság- és politikatudományi egyetem - professzora, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) volt főközgazdásza a Financial Timesnak írt legutóbbi heti blogjában, a sáveltörlés kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar hatóságok "ez idő szerint feladták az eurócsatlakozást ... és ezt meglehetősen bölcsen tették". Magyarországnak ugyanis komoly gazdasági problémái vannak, és az euróövezeti tagsági feltételek nem teljesülése "ezek közül a legkisebb".

A Barclays Capital befektetési ház elemzése szerint a sáveltörlést kísérő MNB-nyilatkozatban szerepel ugyan, hogy a lépés elősegíti a maastrichti feltételrendszer teljesítését, és az ERM-II.-es árfolyam-mechanizmushoz szükséges, ideális középérték megtalálását, a cég változatlanul úgy tartja azonban, hogy "még legalább hat év", mire Magyarország csatlakozhat az euróövezethez. A ház Londonban kiadott elemzésében felidézi, hogy Simor András MNB-elnök szerint is 2008 végén, 2009 elején kezdődhetnek egyáltalán a megbeszélések az ERM-II.-be történő belépésről.