Elemzők szerint jó döntés az árfolyamsáv eltörlése
Jó lépésnek és indokoltnak tartják a piaci elemzők a jegybank döntését az árfolyamsáv eltörléséről. A döntés nyomán a forint 260 alá erősödött az euróval szemben. Londoni elemzők szerint a jegybank döntése "tökéletes időzítés", de sáv nélkül is lesz kamatemelés.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője indokoltnak tartja az árfolyamsáv eltörlését, és üdvözlendőnek nevezte a jegybank lépését. Hozzátette: valószínűleg ez volt az ára annak, hogy változatlan maradhatott a kamatszint. Véleménye szerint az árfolyamsáv egyértelműen korlátozta az MNB-t az inflációs célkitűzés elérésében, a lépéssel a továbbiakban hitelesebb lehet a jegybank infláció letörési törekvése.
Az elemző szerint a döntés nyomán rövid távon nem kell további forintgyengüléstől tartani, és nyilvánvalóan nem indul spekuláció a forint ellen, de az árfolyamsáv eltörlése hosszabb távon is stabilizálhatja a forint árfolyamát. Suppan kitért arra is, hogy a későbbiekben azért még szóba kerülhet a kamatemelés, és a globális események hatására a forint gyengülhet is a közeljövőben.
A jelenlegi árfolyam még mindig nem támogatja az inflációs célkitűzés elérését, pláne, hogy az olaj ára a 100 dollárt ostromolja, és emellett több más nyersanyag ára is csúcson van - fejtette ki Suppan Gergely.
Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője jó időzítéssel meghozott jó lépésnek minősíttette a jegybank sáveltörlő döntését. A piacot nem érte teljesen váratlanul, hiszen az MNB többször kiállt a sáv eltörlése mellett. Az elemző szerint a jegybank kedvező időpontot választott, mivel a forint árfolyama nem túl erős, így bár a hír bejelentését követően a forint erősödni kezdett az euróval szemben, nem kell attól tartani, hogy túlerősödik. A Monetáris Tanács döntése a mostani gyenge piaci környezetben megmentheti a forintot - tette hozzá.
Árfolyamsáv nélkül érdekesebb helyzetbe kerül a jegybank a jövőben - mondta. Hivatalosan ugyan eddig is csak inflációs célja volt a jegybanknak - árfolyam-célja nem - ám mégiscsak a kettős célkövetés működött. Azzal, hogy az ingadozási sávot eltörlik, a jövőben a jegybank a kamatpolitikával csak az inflációra tud koncentrálni. Az árfolyamra csak közvetett hatással lesz a kamatpolitika - mondta.
Lányi Bence szerint az ingadozási sáv eltörlése előremutató lépés volt és ezt követően a piaci folyamatok jobban érvényesülhetnek majd a forint árfolyamában. Ez nagyobb árfolyam ingadozást is jelenthet a jövőben - ismerte el az elemző, ám úgy vélte jelenleg nem mutat arra semmi jel, hogy a korábbi sáv értékeit elhagyná az árfolyam.
A változatlanul hagyott alapkamat szint is a legjobb választás volt a lehetőségek közül Lányi Bence szerint. Elmondta: ha kamatot emelt volna a jegybank a 25 bázispontos mérték nem lett volna hatással a piacra, ekkora emelést a piac be is árazott. Az 50 bázispontos emelésnek azonban lehetett volna olyan üzenete, hogy a jegybanknak mégiscsak van árfolyamcélja is. Ráadásul az amúgy is lassuló bővülési ütemet egy 50 bázispontos kamatemelés tovább lassítana.
„Tökéletes időzítésnek" nevezték hétfőn londoni felzárkózó piaci elemzők a forintsáv eltörlését - amit a Cityben már hónapok óta jósoltak és kívánatosnak neveztek -, londoni befektetési házak térségi szakértői ugyanakkor változatlanul idei jegybanki kamatemeléseket valószínűsítenek, az inflációs előrejelzés emelése miatt.
Raffaella Tenconi, a Dresdner Bank londoni befektetési érdekeltségének (Dresdner Kleinwort) Magyarország-elemzője szerint a forint árfolyamsávjának hétfőn bejelentett, másnaptól érvényes eltörlése "meglepetés ugyan, de rendkívül kedvező", mivel annak jele, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "továbbra is erős vezető pozícióban van", és változatlanul elkötelezett a mély szerkezeti reformok mellett.
Tenconi kommentárja szerint a forintsáv eltörlésével a jegybanknak korlátozás nélküli befolyásolási lehetősége lesz az inflációra és az árfolyamra, ami jelentős előrelépés, mivel a magyar gazdaság egyik fő gyengesége a folyamatosan magas inflációs várakozás. A Dresdner londoni elemzője szerint a sáv felszámolása ugyanakkor tovább fokozza az arra irányuló nyomást, hogy a jegybank és a kormány koherens, átlátható gazdaságpolitikát folytasson, megakadályozandó a meredek árfolyam-korrekciókat a magyar befektetési konstrukciókban.
A szakértő szerint az MNB új inflációs jelentése, amely határozottan fölfelé módosította az idei és a jövő évi átlagos inflációra szóló jóslatokat, "erőteljes jelzés" arra, hogy az MNB Monetáris Tanácsa rövid távon emelni fogja a kamatot. A ház azzal számol – és e véleményét most megerősítve látja –, hogy a közeljövőben fél százalékpontos kamatemelés várható, de a globális környezet bizonytalanságai miatt megvan a lehetősége ennél nagyobb pénzügypolitikai szigorításnak is.
Továbbra is erős érvek a kamatemelés mellett
Wike Groenenberg, a Citigroup londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci stratégiáért felelős igazgatója a hétfői bejelentések után azt mondta, hogy a sáv eltörlésének időzítése "tökéletes", mivel a forint éppen "jó messze" volt a sáv erős végétől. Groenenberg szerint az MNB azért nem emelt kamatot hétfőn, mert meg akarja nézni, hogy a sáveltörlés miképp hat a forintra.
A Citigroup londoni szakértője is azonban ettől függetlenül monetáris szigorítással számol a közeljövőben, mivel szerinte változatlanul "erős érvek" szólnak a kamatemelés mellett. Az elemző szerint a következő néhány monetáris tanácsi ülésen várhatók egyenként negyed százalékpontos emelések.
A hétfői monetáris tanácsi ülés előtt teljes volt a megosztottság a Cityben a várható kamatdöntéssel kapcsolatban. A Merrill Lynch befektetési csoport múlt hét végén Londonban közzétett felmérése szerint a londoni piaci szereplők 52:48 arányban vártak kamatemelést, illetve kamattartást hétfőre.
A távolabbra szóló előrejelzéseknek még az iránya sem egyezik: a mind szélesebb körűvé váló szigorítási jóslatok mellett még mindig vannak folytatódó kamatcsökkentési várakozások is. Ez utóbbi táborba tartozik - mások mellett - a BNP Paribas befektetési csoport, amelynek hétvégi londoni előrejelzésében az állt: a piac ugyan negyed-fél százalékpontos emelést vár az MNB-től a makacs infláció miatt, ez azonban "helytelen álláspont". A fogyasztóiár-infláció ugyanis a második negyedévtől csökkenésnek indul, és a gyenge növekedés, valamint a feszes költségvetési politika is alacsonyabb, nem pedig magasabb kamatszint mellett szól. A BNP Paribas ennek alapján azt várja, hogy a következő kamatmódosítás negyed százalékpontos csökkentés lesz, májusban.
A Barclay’s Capital londoni befektetési csoport elemzői ugyanezt mondták a kamatdöntés előtti körkérdés során. A ház szakértői hétfőre nem vártak kamatmódosítást, és az MNB következő lépése szerintük is csökkentés lesz; ennek időpontját szintén májusra tették.
A Merrill Lynch sem látta indokoltnak a monetáris szigorítást. Hétvégi előrejelzésében a ház megerősítette azt a jó ideje hangoztatott nézetét, hogy a növekedés, illetve annak hiánya súlyosabb probléma, mint az infláció; az infláció "egyébként is össze fog omlani" a példátlanul széles, 2-3 százalékpontos negatív kibocsátási rés miatt.
Az agresszív szigorítást jósló londoni elemzők táborában van ugyanakkor a Goldman Sachs, amely legutóbbi előrejelzésében már a hétfői MNB-ülésre fél százalékpontos kamatemelést valószínűsített.
A JP Morgan londoni elemzői, akik a minap Budapesten tárgyaltak az MNB vezetőivel, a megbeszélések alapján negyed százalékpontos emelést valószínűsítettek hétfőre. Abban azonban konszenzus alakult ki, hogy a forint árfolyamsávjának eltörlése az idén várható, és kívánatos is.
A JP Morgan és a Goldman Sachs londoni befektetési részlegei például már tavaly óta rendszeresen jósolták 2008-ra a sáveltörlést, ám a kormány ellenállására utaló jelek miatt ez mindkét londoni ház csak a második félévre valószínűsítette.
Simor András MNB-elnök, aki tavaly ősszel Londonban járt, és találkozott a JP Morgan elemzőivel is, a ház által e tájékoztatóról annak idején Londonban kiadott ismertetés szerint azt mondta, hogy a forintsávról folyó tárgyalások akkor még "holtponton" voltak. A jegybank azzal érvelt, hogy az ingadozási sáv felszámolása ésszerű lenne – noha nem szorító szükségszerűség –, a kormány azonban ezt "nagyon erősen ellenezte", mert attól tartott, hogy a forint hozamelőny-valuta státusa meredek felértékelődéshez vezetne (a sáv eltörlése esetén), ami ártana a növekedés jelenlegi egyetlen hajtóerejét adó exportnak, idézte az MNB-elnök akkori tájékoztatását a JP Morgan.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.