MNB: nagyobb infláció, kisebb növekedés
A Magyar Nemzeti Bank a vártnál kisebb, 2 százalékos GDP-növekedést jósol, viszont nagyobb inflációt.
A Magyar Nemzeti Bank a korábban várt 2,4 százalékról 2 százalékra csökkentette, a GDP idei várható növekedési ütemét - derül ki az MNB legfrissebb inflációs jelentéséből, melyet hétfőn hoztak nyilvánosságra.
A jegybank jövőre 3 százalékos növekedést prognosztizál az augusztusban közölt 3,2 százalékkal szemben.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2008-ban éves átlagban 5,9 százalékos inflációt vár, szemben a novemberben prognosztizált 5,0 százalékkal, 2009-re 3,6 százalékos átlagos éves drágulást jelez, korábban 3,0 százalékot várt - derül ki a jegybank hétfőn közzétett inflációs jelentéséből.
Az idei év negyedik negyedévére 4,7 százalékra, 2009 negyedik negyedévére 3,2 százalékra csökken az infláció - áll a jelentésben.
Ebben az évben az első negyedévi 7,0 százalékról fokozatosan csökken az infláció, az átlag 6,0 százalék lesz. A jövő év első negyedévében 4,0 százalék, 2009 végén 3,2 százalék inflációval számol a jegybank. A jelentés szerint a 2009. évi átlagos fogyasztói árindex 3,6 százalék lesz.
A beruházások az MNB jelentése szerint az idén 3,5 százalékkal nőnek, jövőre 5,1 százalékkal, miközben a lakossági fogyasztás az idén stagnál, jövőre 1,3 százalékkal nő.
Az MNB az idei beruházási prognózist a korábbi 4,1 százalékról csökkentette 3,5 százalékra, a jövő évit 5,5 százalékról módosította 5,1 százalékra.
A lakossági fogyasztásra vonatkozó előrejelzést a korábbi 0,4 százalékos növekedésről változtatta nullára, a jövő évit 1,6 százalékról csökkentette 1,3 százalékra.
A folyó fizetési mérlegről nem adott ki új prognózist az MNB, a jelentés szerint ugyanakkor 2008-ban a korábban várt 5,9 milliárd eurónal alacsonyabb lesz (a GDP százalékában 5,3 százalékos korábbi adat is kisebb lesz az idén), jövőre nem pedig éri el a korábban várt 6,1 milliárd eurót.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.