A rendezvényen a legnagyobb európai hitelminősítő térségi igazgatója, Ed Parker – arra a kérdésre, hogy az eddigi költségvetési stabilizáció nyomán várható-e kilátásjavítás a magyar szuverén adósi osztályzatra a cég részéről - úgy fogalmazott: ez "még nincs a láthatáron". Parker elismerte az előrelépést a költségvetési konszolidációban, és megemlítette a folyómérleg-hiány javulását is.

A Fitch a keddi szemináriumon kiadott előrejelzésében a tavalyról várt 4,2 százalék után 2008-ra 3,7 százalékra becsülte a GDP-arányos magyar folyómérleg-deficitet, megjegyezve ugyanakkor, hogy ebből a működőtőke-beáramlás a tavalyi 54 százalék után az idén várhatóan már csak 44 százalékot fog fedezni.

A Fitch térségi igazgatója a távlati kockázatok között említette a következő választások előtti időszakot, amikor a ház szerint már bizonytalanabb lesz a költségvetési konszolidáció sorsa. Mindehhez "nagyon gyenge" növekedés és inflációs kockázatok járulnak, tette hozzá.

A Fitch Ratings - a nagy nemzetközi hitelminősítők közül utolsóként - tavaly szeptemberben javította vissza a leminősítést valószínűsítő addigi negatívról a jelenlegi stabilra a közepes befektetői "BBB plusz" magyar devizaadós-kockázati osztályzat kilátását, vagyis levette a napirendről a magyar adósbesorolás rontását.

A Fitch keddi londoni szakszemináriumán, amelyen elsősorban az amerikai nem elsőrendű - subprime - jelzálogadósi körből kiindult likviditási válságnak a felzárkózó térségre gyakorolt hatását vizsgálták a cég szakértői, elhangzott: a Fitch nem számít arra, hogy az amerikai gazdaság technikai értelemben az idén recesszióba süllyed, vagyis két egymást követő negyedévben negatív GDP-növekedést produkál. A Fitch előrejelzése az, hogy az amerikai gazdaság növekedése zéró lesz az idei első és második negyedévében.

A hitelminősítő elemzői szerint ugyanakkor a felzárkózó térség egészében véve "még soha nem volt olyan jó helyzetben egy külső sokk elviseléséhez, mint most". A JP Morgan által vezetett felzárkózó piaci kötvényindexben (EMBI) foglalt szuverén adósságállomány súlyozott adóskockázati besorolási átlaga közelít a befektetésre ajánlott szinthez, a szuverén osztályzatok kilátásainak nettó egyenlege továbbra is pozitív (vagyis még mindig több a felminősítésre, mint a leminősítésre jelölt szuverén adós az EMBI-indexben).

Kína - elemzői körökben sokszor emlegetett - globális stabilizáló szerepéről azonban óvatosan nyilatkoztak a keddi londoni Fitch-szeminárium részvevői. A rendezvényen olyan vélemény is elhangzott, hogy a következő subprime válság akár Kínából is kiindulhat.

Mindemellett a kínai gazdaság súlya - piaci árfolyamon számolva - a világgazdaság összesített GDP-értékében továbbra is csak 5-6 százalék, miközben az Egyesült Államoké 30 százalék, hangsúlyozta a szeminárium egyik előadója.

A Fitch Ratings szakértői úgy fogalmaztak, hogy amerikai recesszió esetén a felzárkózó térség "leválásának" mértéke nem lenne nagyon nagy mértékű. A "leválás" (decoupling) elmélete sok vitára ad alkalmat a City elemzői közösségében; több vélemény szerint a felzárkózó gazdaságok, sokkal erősebb külső fizetési helyzetük miatt, ma már jóval kevésbé szenvednének meg egy esetleges amerikai recessziót, mint korábban.

A Fitch keddi szemináriumán elhangzott elemzések szerint azonban éppen az európai felzárkózó térségben vannak olyan gazdaságok, amelyeket túlfűtöttségük, és ezzel járó igen magas folyómérleg-hiányaik miatt a "kemény landolás" komoly kockázata fenyeget.

A Fitch - példátlan lépéssel - épp a múlt héten egyszerre négy kelet-európai EU-tagállam, Bulgária, Észtország, Lettország és Románia hosszú távú deviza- és beladósi szuverén osztályzatainak kilátását rontotta stabilról leminősítést valószínűsítő negatívra, igen magas folyó deficitjeikre hivatkozva.

A hitelminősítő keddi londoni szemináriumán kiadott előrejelzés szerint a múlt heti kilátásrontástól érintett országok közül többnek a folyómérleg-hiánya az idén még növekedhet is. A Fitch azzal számol, hogy például Bulgáriában a 19,5 százalékosra becsült GDP-arányos tavalyi folyómérleg-deficit 2008-ban 22,5 százalékra, Romániában 14,0 százalékról 17,5 százalékra emelkedik, miközben a működődőtőke-fedezettségi ráta Bulgária esetében 98 százalékról 78 százalékra, Romániában 42 százalékról 31 százalékra csökken.