Veres János a parlamentben. Jobb lett, mint papíron © MTI

A miniszter szerint a bizonytalanságokat is figyelembe véve a hiány 5,5-5,8 százalék között alakulhatott. A bizonytalanságot az okozza, hogy egyelőre csupán a központi kormányzat pénzforgalmi adatai véglegesek.

Az államháztartás pénzforgalmi, önkormányzatok nélkül számított hiánya a GDP 5 százalékát tette ki. Emlékeztetett rá, hogy az eredményszemléletű hiány 2006-ban a GDP 9,2 százaléka volt.

A 3 százalékpontot meghaladó egyensúlyjavulás főbb tényezői közé sorolt a pénzügyminiszter egy korábbi adósságátvállalást, az alacsonyabb kamatkiadásokat, a magasabb adó- és járulékbevételeket, illetve a gazdaság fehéredését.

Elmondta, hogy 2006 utolsó negyedévében olyan adósságok átvállalására került sor, amelyeket a konvergenciaprogram alapján 2007-re tervezett a költségvetés. Ez a GDP 0,4 százalékpontjával javította az egyenleget. Az alacsonyabb kamatkiadások miatti megtakarítás is 0,4 százalékpontot tesz ki.

A vártnál magasabb adó- és járulékbevételek, valamint kamatbevételek GDP arányosan 1,4 százalékpontos javulást eredményeztek, ugyanakkor a kiadási többlet a GDP 0,7 százalékát teszi ki, az egyenleg tehát 0,7 százalékpontos javulást eredményez.

A többletbevételek 362 milliárd forintot, a többlet kiadások 73 milliárdot tettek ki. A többletbevételekből 30 milliárd a társasági adóból, 80 milliárd a jövedéki adóból, 70 milliárd az szja-ból származik, járulékokból pedig 130 milliárdos többlettel számolnak. A kamatbevételek többlete 45 milliárd t értek el.

A többletkiadások közül 75 milliárd kapcsolódik a nyugdíjakhoz, 70 milliárd a 13. havi bérhez, 60 milliárd a MÁV-hoz és 70 milliárdot tesz ki az intézményi többletkiadás. Utóbbi a 20 milliárdos maradvány csökkenésből, a felülről nyitott előirányzatok 50 milliárdos többlet kiadásából származik. Ebből 40 milliárdot tesz ki a VPOP és az APEH érdekeltségi többlete az előirányzatok túlteljesítése miatt.

Kiadási megtakarítások is keletkeztek: az alacsonyabb uniós befizetés 25 milliárdos, a gyógyszer- és táppénz kiadásoknál 35 milliárdos, egyéb kiadásoknál pedig 37 milliárdos megtakarítás jelentkezett.

A gazdaság fehéredésének hatása 80 milliárd forintra tehető, ebből 25 milliárdot tesz ki a jövedéki adóbevételi többlet, 5 milliárd forintot az áfa és 50 milliárdot az szja és járulék bevétel.

A magángazdaság jobb teljesítménye 30 milliárdos többletet eredményezett a társasági adóbevételeknél – ismertette a pénzügyminiszter. Az infláció hatása a pénzforgalmi áfa bevételeknél 5 milliárd forintot tett ki, eredményszemléletben a 40 milliárdos áfa-bevételi többletből 30 milliárd forintot az infláció magyaráz. A béremelkedésből származó többlet járulékbevétel 152 milliárd forint.

Veres János hangsúlyozta: 2008-ban is fegyelmezett költségvetési gazdálkodás folyik majd, így lehetséges a konvergenciaprogramban megfogalmazott célok elérésére, 2009-re az államháztartás hiányának a GDP 3 százaléka körüli szintre mérséklése.