Közép- és Kelet-Európa a hollywoodi produkciókra hajt
A közép- és kelet-európai országokban egyre nagyobb üzletté válik a nemzetközi filmkészítés. Új gyártókapacitások jönnek létre, s olyan frissen épített vagy felújított stúdiók kínálnak szolgáltatásokat, amilyenek technikai felszereltségükben és méreteikben képesek megverni a hollywoodi és a nyugat-európai konkurenciát is. Ráadásul minden olcsóbb.
A Korda-filmstúdió látványterve. Jövőre már teljes kapacitással © visiongraphics.hu |
A kilencvenes évek elején a hollywoodi producerek csupán a „régi világ” sármja és a jelentős költségmegtakarítás miatt vadásztak kelet-európai helyszínekre. Manapság új szelek fújnak a tengeren túl is: az álomgyár filmmoguljai a több tízmilliós projektek kihelyezésekor a helyi technikai hátteret, a stúdiók portfólióját és még a produkció után ácsingózó ország filmgyártással kapcsolatos adókedvezményeit is figyelembe veszik.
A magyar kormány például a húszszázalékos csökkentéssel nagyon kedvező adókörnyezetet teremtett a külföldi produkciók számára, és úgy tűnik, a románok is követik a példát. Az efféle ösztönzés megtérül: jövőre egy sor komoly költségvetésű, úgynevezett A-film készül majd Kelet-Európában, köztük a Transsiberian Woody Harrelsonnal és Ben Kingsley-vel.
A feltörekvő kelet-európai filmstúdiók között éles verseny alakult ki, s a maga módján mindegyik megpróbál kitűnni, hogy megszerezze a külföldi megrendeléseket, különösen amióta a helyi árak is egyre borsosabbak. A MediaPro román filmgyártó vállalat szerint Romániában húsz százalékkal olcsóbb a filmkészítés, mint Csehországban, a Barrandov illetékese viszont azzal érvelt, hogy „mindenki azt a színvonalat kapja, amiért fizet”. A cseh stúdió tavaly nyitotta meg az általa Európa legnagyobb hangszigetelt stúdiójának tartott (közel 4200 négyzetméteres) forgatási helyszínét.
A Budapest közelében épülő Korda-filmstúdió pedig 2008 nyarától már teljes kapacitással működhet – ígérte novemberben Krisán László, a világszínvonalú komplexum vezérigazgatója. „A kelet-európai országok többsége hasonló színvonalú helyszíneket és szolgáltatásokat kínál, így döntő szempont a produkciós költség” – állította az LKS litván filmstúdiók igazgatója. Szerinte Litvánia azért keltette fel a filmesek figyelmét, mert húsz százalékkal olcsóbb, mint a térség konkurens országai. Idén egy 50 millió dolláros (mintegy 8,6 milliárd forintos) második világháborús produkciót halászott el a lengyelek és románok elől, így a Defiance című film jövőre litván gyártásban kerül a mozikba. A film producerei, Ed Zwick és Pieter Jan Bruggle elégedettek voltak az októberben befejeződött munkálatokkal, és kijelentették, hogy jó szívvel ajánlják majd Litvániát kollégáiknak.
„A digitalizáció korában a produkciók utaztatása nem okoz problémát és a filmeket ott fogják készíteni, ahol a legkedvezőbbek az adottságok. Ebben a tekintetben Kelet-Európa feladta a leckét a nyugati országoknak” – értékelte a helyzetet Iain Smith, az amerikai polgárháborúról szóló, mégis teljes egészében Romániában forgatott Hideghegy című Oscar-díjas dráma producere.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.