Az euróövezetben 2,1 százalékra gyorsult a tizenkét havi infláció
Az euróövezetben szeptemberben 2,1 százalékra gyorsult a tizenkét havi infláció az augusztusi 1,7 százalékról, jelentették az EU statisztikai hivatalában pénteken előzetes becslésként.
A legnagyobb euróövezeti gazdaságban, Németországban szeptemberben a tizenkét havi infláció, az energia és az élelmiszerek drágulása miatt, 2,5 százalékra ugrott a szövetségi statisztikai hivatal előzetes becslése szerint az augusztusi 1,9 százalékról.
Elemzők szerint a szeptemberi előzetes adat nem változtat azon a piaci reményen, hogy az Európai Központi Bank (EKB) az idén már nem folytatja a szigorítást, viszont gyengíti azokat a legújabb keletű várakozásokat, hogy jövőre minél előbb enyhítésbe kezdhetne. Az EKB legutóbb június elején emelte irányadó kamatát, a 2005. decemberben kezdett ciklusban nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra, de az e hónap elején esedékesnek tartott újabb emelés elmaradt, a "nem elsőrendű válság" okozta, megváltozott tőkepiaci körülmények miatt.
Augusztusban az euróövezetben átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly augusztusban. Júliusban 1,8 százalékos volt a tizenkét havi infláció. Júniusban és előtte májusban 1,9-1,9 százalékos tizenkét havi inflációt mértek az euróövezet átlagában.
Az egész EU-ban augusztusban átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 1,9 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly augusztusban. Júliusban 2,0 százalékos volt a tizenkét havi infláció az EU-átlagában, júniusban 2,1 százalékos. Magyarországon 0,1 százalékos havi árcsökkenést és 7,1 százalékos tizenkét havi inflációt tart nyilván az EU-statisztikai hivatala augusztusról, a júliusi, 8,3 százalékos tizenkét havi ütem itán.
Az euróövezetben jelenleg kedvezően alakulnak az inflációs folyamatok, feltéve, hogy a szeptemberi átmeneti kiugrásnak bizonyul: korábban - júniusban, májusban, áprilisban és előzőleg márciusban - rendre 1,9 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedés. Az infláció 2005. január óta először tavaly szeptemberben csökkent az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikája számára irányadó, legföljebb 2 százalék alá, azóta sem haladta azt meg. Ám az EKB továbbra is tart az inflációs nyomás növekedésétől, amit a beruházási fellendülés vonzotta, rekord ütemű pénz- és hitelnövekedés táplált még az idén is, és ezen - mármint a pénzellátás óriási növekedésén - a "nem elsőrendű válság" sem változtatott még eddig. Jóllehet az infláció nem tűnik közvetlenül fenyegetőnek, a gazdasági növekedés az euróövezetben továbbra is gyorsabb annál az - évente a 2 százalékot alig meghaladó - ütemnél, amelyet az EKB egészségesnek tart az árstabilitás számára.
Az euróövezetben a fellendülés leggyengébb láncszeme továbbra is a lakossági fogyasztás - már csak azért is, mert a béremelkedés üteme tavaly és az idei első negyedévben is lassult -, de az EKB erről az oldalról is minduntalan veszélyt gyanít.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az euróövezetben a tavalyi GDP-növekedést főleg a belső kereslet táplálta, habár nem a fogyasztói kereslet, hanem az export növekedésére számító beruházási kereslet. A fogyasztói kereslet növekedésének szerény - a többi GDP-táperő tempójától messze elmaradó - üteme tavaly alig mozdult az euróövezet átlagában a 2005-ös ütemhez képest, azzal együtt, hogy a munkanélküliség kisebb volt a 2005-ösnél, és az átlagos gazdasági növekedés hatévi csúcsra gyorsult. A helyzet az idén tovább rosszabbodott a lakossági fogyasztás aránya számára, miután a vállalatok rendületlenül a béreken-fizetéseken spórolnak. A lakossági fogyasztás ugyan az euróövezeti GDP-nek, keresleti oldalon, több mint a felét teszi ki, de a változása oly csekély, hogy szemlátomást nem is befolyásolja a gazdasági növekedést az euróövezetben: a második negyedben a lakossági fogyasztás 1,5 százalékkal volt több az euróövezet átlagában, mint egy évvel azelőtt, az első negyedévi 1,4 százalékos többlet után, tovább lassulva a tavaly utolsó negyedévi, igen gyenge 2,1 százalékos ütemhez képest is, miközben az euróövezeti GDP növekedése a második negyedévben, szintén éves összehasonlításban, 2,5 százalékra lassult az első negyedévi 3,2 százalékról és a tavalyi utolsó negyedévi 3,3 százalékról.
Az euróövezeti GDP-növekedést továbbra is a keresleti oldal közel negyedét kitevő beruházások vezérlik. Most már - az EKB kamatemelései nyomán - a beruházások is hozzájárultak a GDP-növekedés lassulásához, azzal együtt, hogy export bővülése is lassult. A második negyedben a beruházások 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az első negyedévben 7,4 százalékos, a tavalyi utolsó negyedben 5,9 százalékos volt az éves többlet.
A GDP-számításhoz figyelembe vett euróövezeti export a második negyedben 6,2 százalékkal, az első negyedben 6,7 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedben 9,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Közben az import 5,1 százalékkal, az első negyedben 5,9 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedben 7,2 százalékkal gyarapodott.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.