Egyre több ásványvizet iszunk
Magyarországon az alkoholmentes szomjoltó italok közül az ásványvíz kiskereskedelmi forgalma mennyiségben 18 százalékkal emelkedett, szénsavas üdítőitalból és gyümölcsléből viszont 1-1 százalékkal kevesebbet adtak el a boltokban 2006 augusztus-2007 július közt, az előző évhez képest – derül ki a Nielsen piackutató intézet felméréséből.
A Nielsen közleménye szerint a szomjoltó italok közé számító sörből 6 százalékkal bővült a magyarországi kiskereskedelmi forgalom. A Nielsen piackutató vállalat szerint az élelmiszerek világszerte mért forgalmán belül az alkoholmentes italok érték el a legnagyobb növekedést. A Nielsen által mért 86 élelmiszer kategória forintban mért forgalmi toplistáján a húskészítményt követően a sör 2., majd a sajt mögött a szénsavas üdítőital 4. helyen található. Közvetlenül utána következik az 5. gyümölcslé, majd jön a kávé, és 7. helyen az ásványvizet találjuk. A rangsor a 2006 augusztus-2007 júliusi adatokat tükrözi.
Az egyes bolttípusokat nézve az ásványvíz a 4. legnagyobb forgalmú kategória a hipermarketben; minden harmadik liter ásványvizet ott adták el. Szintén 4. helyezett az ásványvíz a diszkont csatornában. A szénsavas üdítőital, megelőzve a sajtot, az előkelő harmadik helyre került a 400 négyzetméteres vagy annál kisebb üzletekben. Nem véletlenül, hiszen a kiskereskedelemben eladott összes szénsavas üdítőital több mint felét a 400 négyzetméteres vagy kisebb, hagyományos boltokban adják el, mennyiségben is, értékben is.
Szintén a hagyományos üzletek tipikus terméke a sör. Több mint 50 százalék jut erre a csatornára, a kiskereskedelmi eladásokból, mind mennyiségben, mind értékben. A Nielsen globális vizsgálata az élelmiszerpiac változásairól a 200 milliárd dolláros összforgalmat meghaladó alkoholmentes kategóriában 6 százalék pluszt regisztrált, egyik évről a másikra.
A nemzetközi élelmiszerkereskedelemben, a termékcsoporton belül legnagyobb forgalmú szénsavas italoknál - értékben - a növekedés mértéke 5, az utánuk következő szénsavmenteseknél 4, víznél 9, gyümölcsleveknél pedig 6 százalék. A sör globális mutatója plusz 5 százalék.
Ettől eltérő képet mutat a magyarországi trend, ahol az ásványvíz piaca forintban 16, a szénsavas üdítőitalé 4, gyümölcsleveké 6 százalékkal bővült, egyik évről a másikra. Sörnél 9 százalékos pluszt regisztrált a Nielsen.
A többlet eladások szénsavas üdítőitalnál 2,8, víznél 2,1, gyümölcslénél 1 milliárd dollárt tesznek ki. A sör kiskereskedelmi forgalma egyik évről a másikra 4 milliárd dollárral emelkedett, világszerte.
Az élelmiszer kategóriák globális kiskereskedelmi forgalmának elemzéséhez a Nielsen 66 országban, köztük Magyarországon végzett vizsgálatot. A 2005 július-2006 június közti adatokat hasonlították össze az előző évekkel.
Regionálisan az alkoholmentes szomjoltók forgalma értékben, Európában 4 százalékkal emelkedett. A mutató elmarad a világátlagtól. A teljes élelmiszer-forgalom európai növekedési üteme a legkisebb a világon, mindössze 3 százalékos. Igaz, a teljes forgalom Európában a legnagyobb, és megközelíti az 500 milliárd dollárt.
Az alkoholmentes szomjoltó italok bolti eladása Észak-Amerikában 7, Latin-Amerikában 12, a fejlődő piacokon 15, míg Ázsia-Óceániában 4 százalékkal emelkedett.
A kisebb alkoholmentes kategóriák közül jelentősen nő a kereslet egyrészt a tejalapú italok, másrészt az ivójoghurtok iránt. A jó közérzet, a wellness vagy a kényelem iránti igényt elégítik ki például olyan innovációk, mint a különböző aktív kultúrákkal készülő joghurtok.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.