Az optikai kábelhálózat kiegészítéseként, vagy inkább kiváltásaként hozná létre a NATO azt a rendszert, ami baj esetén az űrben továbbítaná az adatokat. A technológia adott, csak össze kell rakni.
Talán nehéz elképzelni, de miközben videót néz, videóhívást folytat vagy épp csak böngészik az interneten, az ön által generált adatforgalom jó eséllyel egy tenger alatti kábelen fut végig. Ez a száloptikás hálózat – ami a fényt használja az adat továbbítására – a világ összes kontinensét összeköti – kivéve az Antarktiszt –, így hozva létre a globális hálózatot.
Amennyire hatékony ez az adattovábbítási módszer, annyira sérülékeny is. Évente 100–150 kábelszakadás történik a halászhajók okozta balesetek miatt, de egyre nagyobb a veszélye annak is, hogy esetleg szabotázs történik. Annak érdekében, hogy az adatkapcsolat ne vesszen el egy ilyen támadás esetén, a NATO egy új projektet finanszíroz. Ennek célja, hogy
egy nem várt incidens esetén az adatok továbbítását – a hálózat zavartalan működése érdekében – az űrben folytassák
– írja az IFLScience. Nicolò Boschetti, a projekten dolgozó Cornell Egyetem doktorandusz hallgatója Izlandot hozta fel példaként. Európához és Észak-Amerikához négy kábellel csatlakozik, és ha ezek megsérülnek, teljesen elszigetelődik az ország.
A megoldást a Hybrid Space/Submarine Architecture Ensuring Infosec of Telecommunications (HEIST) nevű konzorcium hozhatja el, amelynek célja egy olyan hibrid hálózat létrehozása, ahol a kommunikáció az űrben és a tenger alatti kábeleken keresztül folyik.
Hasonló célt szolgálhat egyébként a Starlink is, ami Ukrajnában már bizonyította hatékonyságát. Ugyanakkor sokan megkérdőjelezik, hogy egyetlen embernek szabad-e ekkora hatást gyakorolnia a világ ügyeinek alakulására. A NATO célja ezért az, hogy a HEIST-projekt ne függjön egyetlen embertől.
Ha minden a tervek szerint halad, két év múlva már elkészülhet a rendszer funkcionális prototípusa, az egyes komponensek tesztjére azonban már 2025-ben is sor kerülhet.
Greg Falco, a Cornell Egyetem tudósa szerint a projekt egy rendszermérnöki probléma: tulajdonképpen minden alkatrész megvan már a technológiához, azt azonban még ki kell találni, miként lehet ezeket összeállítani.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.