"Mindkét országnak gratulálok ehhez a sikerhez, amelyet megfelelő politikájuknak köszönhetően értek el, s remélem: az euró bevezetése bátorítást ad majd nekik e politika megőrzéséhez, versenyképességük javításához" - nyilatkozta Fernando Teixeira dos Santos portugál pénzügyminiszter a döntés után. (Jelenleg Portugália látja el az EU soros elnöki tisztségét.)

A két ország eurózóna-felvételét már májusban támogatásáról biztosította az Európai Bizottság, egy hónapra rá pedig az EU állam- és kormányfői is jóváhagyásukat adták e lépéshez. A hivatalos döntést azonban a mostani pénzügyminiszteri tanácskozás hozta meg - igaz, az előzményeket figyelembe véve ez már csak formalitás volt.

Az euróövezeti tagság kritériumai közül Ciprus 1,5, Málta 2,1 százalékos idei deficittel teljesíti azt a feltételt, miszerint az államháztartási hiány a GDP legfeljebb 3 százaléka lehet. A belső államadósság Cipruson idén 61,5, Máltán tavaly 66,5 százalék körül alakult az előírt 60 százalékhoz képest (az előírás szerint a tagság kellő ütemű közelítés esetében is engedélyezhető). Márciusig tizenkét hónapos átlagban 3 százalék volt az inflációs referenciaérték, ezt Ciprus 2 százalékkal, Málta 2,2 százalékkal teljesíti. A hosszú távú referenciakamat 6,4 százalék volt, ehhez képest Cipruson 4,2, Máltán 4,3 volt a kamat márciusban.

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok közül eddig egyedül Szlovénia lépett be az euróövezetbe, idén januártól. A két mediterrán állam csatlakozásának tapasztalatai hasznosak lehetnek a többi új tagállam számára is. Június elején, amikor a pénzügyminiszterek előzetesen kedvezően foglaltak állást Ciprus és Málta belépéséről, a magyar tárcavezető, Veres János azt emelte ki: Máltának két év alatt majdnem 4 százalékot kellett ledolgoznia hiányából, hogy euróövezeti taggá válhasson, és ez megtehető volt.