A BÉT tőzsdeélénkítő csomagot javasol a kormánynak
A Budapesti Értéktőzsde ötpontos tőzsdeélénkítő csomagot javasol a kormánynak - jelentette be Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke kedden egy budapesti fórumon.
URLguru |
Pál Árpád, a BÉT vezérigazgatója a tanácskozás szünetében kérdésre válaszolva elmondta: jelenleg több tíz cég érdeklődik a tőzsdei bevezetés iránt, többel már folynak a tárgyalások és jó esélyük van, hogy gyarapítsák a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett vállalkozások számát.
A nemzetközi tapasztalatokon alapuló Hosszú Távú Befektetési Számla (HTB) a lakosság számára elkülönített számla lenne, ahonnét részvényekbe, állampapírokba és befektetési alapokba lehetne fektetni. A tőkejövedelem adómentessége három éves időszak után élne, a pénz korábbi kivétel esetén egyéb jövedelemként adózna - mondta Cselovszki Róbert, a BÉT alelnöke, a Befektetési Szolgáltatók Szövetségének (BSZSZ) elnöke. Hozzátette: ehhez a megtakarítási formához nem járna állami támogatás, mint a nyugdíj-előtakarékossági számlán lévőhöz.
A BÉT alelnöke reményét fejezte ki, hogy a szükséges törvénymódosítás már az ősz folyamán megszületik, és a HTB számla a jövő év elejétől működhet. A Pénzügyminisztériummal folyamatos az egyeztetés a részletekről - mondta Cselovszki Róbert. Hozzátette, a javaslattevők például nem szeretnék limitálni a HTB-én lévő összeget, míg a Pénzügyminisztérium hajlik erre.
Az ingatlan- és tőkepiaci átmenethez szükséges lenne az, hogy az ingatlanértékesítés kapcsán ne kelljen 25 százalékos forrásadót fizetni azoknak, akik ezt a pénzt nyugdíjpénztárukba, nyugdíj-előtakarékossági számlájukra, vagy a fenti HTB-re fizetik be.
László Csaba, a KPMG partnere előadásában arról beszélt, hogy az ingatlaneladásból származó tőke befektetése esetén a kedvezmény hatására nemcsak a hosszú távú megtakarítások nőnének, hanem várhatóan rugalmasabb lenne a magyar munkaerőpiac, aminek hiánya a gazdaság egyik legjelentősebb problémája. Ennek hatására kialakulna a bérlakáspiac és a lakásmobilitás hozzájárulna a munkaerő mobilitásához.
Ez segítené a gazdaság "kifehéredését", és ugyanakkor semleges lenne a költségvetési egyenlege. László Csaba a kedvezménnyel kapcsolatos számításokat idézve hangsúlyozta, hogy ez éves szinten mindössze 2,5 milliárd forint bevételkiesést jelentene a költségvetés számára, ugyanakkor - az illetékbevételen és a bérleti díjon keresztül - 2,6 milliárd forint többletbevétel keletkezne.
Petrovszky Gábor, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke katasztrofálisnak nevezte a magyarországi ingatlanokat. Szerinte a piac keresleti, mert a hiányzó vásárlóerőt a banki hitelek pótolják. Ma még viszonylag magasabbak a bérleti díjak és hiányzik a szociális biztonság ahhoz, hogy a bérlakáspiac jól működjön. Kérdésre válaszolva Petrovszky Gábor elmondta, hogy van befektetői érdeklődés még a panelházak iránt is, azért hogy bérházzá alakítsák.
Nagy Zoltán a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) elnöke emlékeztetett arra, hogy a befektetési jegyek adóztatása eltér a tőzsdei ügyletek ehhez képest kedvezőbb adózásától. László Csaba szerint a szabályozási különbözőségek torzítják a piacot, és a tőke típusú jövedelmek adózását össze kellene hangolni.
Máger Andrea, a Magyar Nemzeti Bank igazgató-helyettese a pénzügyi képzés szerepének fontosságát elemezte egy vizsgálat alapján, míg Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója az állami cégek tőzsdei privatizációjának példáján mutatta be, hogy a tőzsdei privatizáció nemcsak átláthatóbb, hanem több bevételt hoz, mint a szakmai befektetőnek történő eladás.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.