A társasági adóról és az osztalékadóról, illetve a személyi jövedelemadóról, továbbá az adózás rendjéről szóló törvényt módosító jogszabály szerint a nem nyereséges cégek és egyéni vállalkozók választhatnak, hogy az adott évre megszabott minimum jövedelem után fizetik meg az adót, vagy pedig kitöltenek egy - bevallásnak
minősülő - nyomtatványt. Az adózó vállalkozásoknak (vállalkozónak) a korrigált árbevétel 2 százaléka után kell fizetniük a társasági adót illetve a személyi jövedelemadót.
    
Ma Magyarországon túl kevesen fizetnek adót, az indokoltnál kevesebben vesznek részt a közteherviselésben, így azokra, akik betartják a törvényeket, jóval nagyobb terhek hárulnak, a kormány ezért számos területen tudatosan szűkíti az adókikerülési, a közteherviselés alóli kibújási lehetőségeket - áll a beterjesztett törvényjavaslat indoklásában.
   
Az új törvényjavaslat figyelembe vette, hogy az Alkotmánybíróság határozatában a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény úgynevezett elvárt adóra vonatkozó szabályainak alkotmányellenességét állapította meg. A határozat a már működő, jövedelmi típusú adójogi szabályozáson belüli új adóalap megállapítását ítélte alkotmányellenesnek, összefüggésben azzal, hogy a törvényalkotó az anyagi adójogszabály körében felállított vélelemmel szemben nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.
   
Választhat az adózó

A javaslat – az indoklás szerint - messzemenően érvényre juttatja az Alkotmánybíróság által megfogalmazott azon követelményt, miszerint "a tényleges helyzet bizonyításának feltételeit az adó megfizetésére kötelezett részére biztosítani kell". A társasági adókörbe tartozó vállalkozás, ha az adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelem (nyereség) minimumot, akkor választása szerint dönthet úgy, hogy az adózás rendjéről szóló
törvényelőírásai szerint bevallásában nyilatkozatot tesz, vagy a jövedelem (nyereség) minimumot tekinti adóalapnak. Az utóbbi esetben az adózó vállalkozás jövedelem (nyereség) minimuma a korrigált árbevétel 2 százaléka.

A törvényjavaslat szerint nem kell a bevallást kiegészítő nyomtatványt kitölteni a jogelőd nélkül alakult adózónak az előtársasági és az azt követő adóévére, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú társaságnak, a vizitársulatnak, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, a szociális szövetkezetnek, az iskolaszövetkezetnek, továbbá a közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságnak, a felsőoktatási intézménynek és a diákotthonnak, valamint annak az adózónak, amelyet az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtott.
   
A vállalkozói személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozó adóalapjának megállapítására vonatkozó szabályokat is módosítja a törvényjavaslat. Eszerint ha a vállalkozói bevételnek a költséget meghaladó része nem éri el a jövedelem (nyereség) minimumot, az egyéni vállalkozó eldöntheti, hogy az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti bevallásában nyilatkozatot tesz, vagy a jövedelem (nyereség) minimumot tekinti vállalkozói adóalapnak.
   
A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó jövedelem (nyereség) minimuma az adóévben a korrigált árbevétel 2 százaléka. (Ez a gyakorlatban az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével csökkentett vállalkozói bevételt jelenti.) Nem kell a bevallást kiegészítő nyomtatványt kitöltenie az egyéni vállalkozónak, ha tevékenységét az adóévben, vagy az azt
megelőző adóévben kezdte meg, feltéve, hogy a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott, illetve abban az esetben, ha az adóévben vagy a
megelőző adóévben elemi kár sújtotta.
   
A veszteségesen működő vállalkozások teendőit részletezi a javaslat. Eszerint a nyereségérdekelt szervezeti formában működő, ugyanakkor folyamatosan veszteséget mutató adózók számára a javaslat meghatároz egy sajátos eljárási rendet annak hatékony megállapítása, feltárása érdekében, hogy az adózó bevallásában, illetőleg
könyveiben, bizonylataiban feltüntetett adatok megfelelnek-e a valóságnak, vagy szabálytalan költségelszámolásokkal, bevétel eltitkolással igyekszik az adókötelezettséget elkerülni. 
   
Ezért, ha az adózó nem választja adóalapként a személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozó részét, illetve a társasági és osztalékadóról szóló törvényben megállapított jövedelem (nyereség) minimumot, és erről az adóbevallásában nyilatkozik, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt, amely a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
   
Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatainak feldolgozását követően kockázatelemző program alapján egyes ellenőrzésére kiválasztja azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) a kockázatelemzés eredménye alapján valószínűsíthető, hogy fennáll az adóelkerülés veszélye.      Az adóhatóság emellett vizsgálhatja azt
is, hogy az egyéni vállalkozó, a vállalkozás magánszemély tulajdonosa életvitelének biztosításához szükséges kiadásokra a vállalkozásból megszerzett jövedelem nyújthatott-e fedezetet. Amennyiben a magánszemély által kitöltött bevallást kiegészítő nyomtatvány tartalma nem valószínűsíti, hogy az adózó a bevallott
jövedelméből az életviteléhez szükséges kiadásokat fedezni tudja, az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését. A törvény a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, kivéve az adózó bevallásához kapcsolódó nyilatkozattétellel összefüggő rendelkezéseket, amelyek 2007. július 1-jén lépnek hatályba.