Nem várnak kamatemelést az elemzők hétfőn a Monetáris Tanácstól
Az infláció emelkedése ellenére is változatlanul hagyja a jelenlegi 8 százalékos alapkamatot hétfői ülésén a Monetáris Tanács - vélik az elemzők, akiknek többsége az év második felében már kamatcsökkentésre számít.
Mind Budapesten, mind Londonban arra számítanak a pénzpiaci szakértők, hogy Járai Zsigmond részvételével utoljára összeülő Monetáris Tanács, amelynek munkájában már nem vesz részt a mandátumát kitöltött Szapáry György alelnök, nem változtat a jelenlegi 8 százalékos alapkamaton.
A januári 12 havi 7,8 százalékos infláció után a Reuters által megkérdezett budapesti elemzők szerint februárban 8,7 százalékra szökik fel a fogyasztói árindex, majd a csúcsot az év első hónapjaiban 8,9 százaléknál érheti el. Az idei éves átlagos inflációt a korábbinál 0,7 százalékkal magasabbra, 7,2 százalékra teszik a piacra befolyással bíró elemzők, akik jövőre 3,8 százalékos drágulást jósolnak.
Simor András kijelölt jegybankelnök csak a márciusi tanácsülésen szerepel, s várhatóan egy hónap múlva az új MNB elnök által javasolt monetáris politikáért felelős MNB alelnökkel is bővül a testület. A néhány napja összesített Reuters felmérés szerint 14-ből 10 elemző vélte úgy, hogy az MNB következő kamatváltoztatása csökkentés lesz, legtöbbjük szerint erre a második félévben kerülhet sor. A megkérdezett elemzők közül négyen mondták azt, hogy februárban vagy márciusban lehet kamatemelés.
Az alapkamat 2006 június óta 2 százalékponttal emelkedett, 6 százalékról 8 százalékra, utoljára októberben 0,25 százalékponttal, azóta változatlan.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.