A pénzügyminiszter szerdán a kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta: a kormány hozzájárul az ÁPV Zrt. igazgatósága által tett javaslathoz, hogy a Malév vagyonelemei egy állami vagyonkezelőhöz kerüljenek és ezekért a Malév használati díjat fizessen, így fokozatosan térüljön meg a Malév államilag garantált hitelállománya.

Veres János konkrétumok ismertetése nélkül elmondta: a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az ÁPV Zrt. tovább tárgyalhasson a vevőjelölt AirBridge-dzsel arról, hogy mely vagyonelemek kerüljenek az állami vagyonkezelőhöz, amelynek létrehozása nem indulhatott el a kormány döntése nélkül. A konstrukció nem módosít a vevő által vállalt garancia mértékén és nem jelent további költségvetési terhet sem. Azt azonban nem nevezte kizárhatónak, hogy a megajánlott vételár módosulhat a vagyonkezelőhöz kerülő vagyonelemek értékének függvényében.

Az ÁPV Zrt. 2006. szeptember 7-én hirdetett nyilvános ajánlattételi felhívással induló, tárgyalásos privatizációs eljárást a nemzeti légitársaság állami tulajdonban lévő 99,95 százaléknyi részvénycsomagjára, egyben a Malév mintegy 30 milliárd forintnyi állami hitelének rendezésére. "A privatizáció legfőbb célja a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű társaság hosszabb távú működőképességének biztosítása az ehhez szükséges tőkeemelés révén, továbbá a vállalati szervezetrendszer megújulásának előmozdítása, és a légitársaság
biztonságos finanszírozásának megteremtése állami szerepvállalás nélkül" - hangsúlyozta akkor az ÁPV.

Az ÁPV a magyar nemzeti légitársaság privatizációs eljárásának tárgyalási szakaszába december közepén a Borisz Abramovics orosz üzletember nevével fémjelzett Airbridge Zrt-t, a litván LAL légitársaságot birtokló LAL Investiciju Valdymas-t, valamint Ofer Hava magánszemély által jegyzett ír-magyar befektetői csoportot hívta meg. 

Az ÁPV igazgatósága január 25-i ülésén döntött arról, hogy az Airbridge Zrt-t hívják meg a záró tárgyalási szakaszba, egyedüli tárgyalófélként. A szerződés megkötésére a tárgyalások sikeres zárása és a kormány jóváhagyó döntése után kerülhet sor - ismertette közleményben akkor az ÁPV. Az ajánlatról  a titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem nyilatkozott. Borisz Abramovics december közepén újságíróknak csak annyit mondott, hogy a Malév likviditásának fenntartására nagyon gyorsan mintegy 30-50 millió dollárra (közel 10 milliárd forint) lenne szükség. Az orosz üzletember azt mondta, hogy további tőkeinjekciót igényel a magyar légitársaság, de az az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) "forgatókönyvétől" függ. Leonov Péter, az AirBridge képviselője korábban hangsúlyozta az AirBridge az orosz és a FÁK-államok légi piacát kínálja a Malévnak.

Borisz Abramovics decemberben egy sajtóbeszélgetésen vázolta, hogy az érdekeltségébe tartozó AirUnion légiszövetségnek a Malév hozna új európai piacokat, míg a szövetség légitársaságai a Malévnak új utasokat Oroszországból és a FÁK többi államából. Akkor az orosz üzletember statisztikai adatokra hivatkozva azt mondta, hogy minden új járat indítása legalább évi 30 ezer új utast generál.  Borisz Abramovics akkor kilátásba helyezte azt is, hogy az AirUnion repülőgépeinek javítását a Malév leányvállalatára, az Aeroplex Kft.-re bízná. Az AirUnion légitársaságainak flottájában az idén már 30 Boeing típusú repülőgép lesz, ami jelentős volument jelentene a Malév számára.