2007. január. 18. 12:56 MTI Utolsó frissítés: 2007. január. 18. 13:00 Gazdaság

Tovább csökkent a szarvasmarha- és sertésállomány

Tovább csökkent valamennyi haszonállat állománya Magyarországon a tavaly december 1-jét megelőző négy hónapban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Szarvasmarhából 702 ezret, sertésből 3,98 milliót, tyúkfélékből 30,3 milliót, juhból pedig 1,298 milliót tartottak az országban 2006. december elsején. A közlemény szerint 2006 augusztus 1-jén szarvasmarhából 705 ezret, sertésből 4,065 milliót, tyúkfélékből 37,455 milliót, juhból pedig 1,329 milliót tartottak az országban.

Magyarországon a 2005. decemberi 1-jei adatok szerint szarvasmarhából 708 ezret, sertésből 3,85 milliót, tyúkfélékből 31,9 milliót, juhból pedig 1,405 milliót tartottak. A szarvasmarhák száma 2005. december elsejei állapot szerint 14 ezerrel, sertéseké 350 ezerrel, a baromfiállomány 8,7 millióval, a juhoké pedig 14 ezerrel csökkent négy hónap alatt.

A KSH közlése szerint 2006. december elejére a 60 ezres lóállomány négy hónap alatt 3 ezerrel, egy év alatt pedig 11 ezerrel csökkent. A szarvasmarha állomány egy év alatt 6 ezerrel csökkent. A 322 ezres tehénállomány az egy évvel azelőttihez viszonyítva 12 ezerrel, augusztus 1-je óta 4 ezerrel mérséklődött.

A sertések száma a múlt év december elsején a 2005 decemberi állapothoz viszonyítva 134 ezerrel nőtt. Az anyakocák 290 ezres száma augusztushoz képest 15 ezerrel, 2005. december 1-jéhez viszonyítva 13 ezerrel lett több.

A tyúkfélék száma 1,599 millióval csökkent egy év alatt. A tojóállomány az egy évvel korábbinál 668 ezerrel lett kevesebb, ugyanakkor négy hónap alatt 1,573 millióval lett több, így december 1-jén 14,815 millió volt.

A libaállomány 2006. december 1-jén mintegy 2,7 milliót tett ki, 404 ezerrel elmaradt a négy hónappal korábbitól. A 2,57 milliós kacsaállomány 950 ezerrel, a 4,08 milliós pulykaállomány 39 ezerrel kisebb volt a 2006. augusztusihoz képest.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.