2006. november. 22. 14:55 euractiv/hvg.hu Utolsó frissítés: 2006. november. 22. 15:30 Gazdaság

Évi 350-500 millió kellene állattenyésztési kutatás-fejlesztésre

A magyar állattenyésztésben évente 350-500 millió forintot kellene fordítani kutatás-fejlesztésre – jelentette ki Rátky József, az Állattenyésztési- és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK) főigazgatója.

Szürkemarhák. Kutatásból hízlalni a profitot
© greenfo.hu
Ez a ráfordítás a vállalkozásoknak a kutatók számítása szerint akár tízszeres hasznot hozhatna azáltal, hogy a magyar állati eredetű termékek versenyképesebbé válnának az európai és a világpiacon.

A főigazgató rámutatott: a magyar állattenyésztésben a mennyiségi szemléletet mielőbb fel kell váltania a minőségi szemléletnek. Ez csak úgy történhet – vélte a főigazgató –, ha az állattenyésztés folyamatát, azaz a tartástechnológia, a takarmányozás, az élelmiszer-feldolgozás és az élelmiszerbiztonság modernizálását komplex módon kezelik a jövőben.

A főigazgató megjegyezte, hogy az idén Magyarországon egy agrárprioritás sem szerepelt a meghirdetett kutatás-fejlesztési programok között. Az állattenyésztésben tevékenykedő cégek közül a legjobbak profitsávja is 5-10 százalékos mindössze, ezért önmaguk képtelenek a kutatás és fejlesztést finanszírozni. Ezért a megoldás az lehet, ha a cégek a kutatóhelyekkel közösen, elsősorban az unió által is támogatott pályázatok útján teremtik elő a szükséges forrásokat.
zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Pálúr Krisztina 2025. január. 06. 19:30

„Nem tudtam, mi a baj velem” – sok nő számára jött el a megváltás azzal, hogy kiderült, az ADHD nem válogat a nemek között

Bár úgy tűnhet, hirtelen mindenki figyelemzavarral küzd, a nők a valóságban gyakran aluldiagnosztizáltak és -kezeltek, ha ADHD-ról van szó. Ennek rengeteg oka van, az egyik az, hogy esetükben a tünetek radar alatt maradnak, ők pedig csendben szenvednek, és igyekeznek megküzdeni az elvárásokkal, amelyek az iskolában, majd a munkahelyen, illetve családban nehezednek rájuk.