Mélyponton a GfK Fogyasztói Bizalom Index
A legalacsonyabb szintre süllyedt 2003 decembere óta a GfK és a Corvinus Egyetem által közösen mért Fogyasztói Bizalom Index. A komplex mutatószám visszaesésének oka elsősorban a háztartások saját anyagi helyzetére vonatkozó várakozásainak drasztikus romlásában keresendő.
Javultak ugyanakkor a lakosság várakozásai az ország gazdasági helyzetét illetően, továbbá mérséklődött a növekvő munkanélküliségre és hitelkamatokra számítók aránya. A többség az árak növekedését valószínűsíti.
A Fogyasztói Bizalom Index 2006 utolsó negyedévében tovább csökkent. Míg júniusról szeptemberre 3 ponttal lett alacsonyabb az értéke, addig szeptemberről decemberre közel 6 pontos csökkenés után 143 ponton áll. Hasonlóan alacsony értéket a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem kutatói 2003 decemberében mértek utoljára.
Az öt komponensből felépülő komplex mutatószám csökkenésének legfőbb oka a háztartások jövő évi anyagi helyzetére vonatkozó várakozásaiban bekövetkezett drasztikusan romlásban keresendő. A válaszadók 61 százaléka véli úgy, hogy családja egy év múlva a jelenleginél rosszabb anyagi körülmények között fog élni. Ez az arány szeptemberben még 56 százalék, márciusban pedig csupán 16 százalék volt.
Jelenlegi anyagi helyzetüket a megkérdezettek a szeptemberihez hasonlóan ítélik meg: mintegy 50 százalék azoknak az aránya, akik úgy érzékelik, most rosszabb anyagi körülmények között élnek, mint egy évvel korábban.
Az év végén tízből négyen úgy gondolták, hogy családjuk anyagi helyzete folyamatosan romlik és az elkövetkező évben további romlásra számítanak. Ez az arány júniusra nőtt meg ugrásszerűen, és azóta folyamatosan tovább növekedett. Kimagasló, 67 százalékos azoknak az aránya is, akik a következő 12 hónap során reáljövedelmük csökkenésre számítanak.
A családok anyagi helyzetének megítélésében és az erre vonatkozó várakozásokban bekövetkező visszaesés mellett az ország gazdasági helyzetének megítélése – ha minimális mértékben is – de javulást mutat a szeptemberi eredményekhez képest. A legnagyobb arányt 61 százalékkal még mindig azok képviselik, akik szerint az ország általános gazdasági helyzete ma rosszabb, mint egy évvel ezelőtt volt. Szeptemberben a megkérdezettek 65 százaléka volt ezen a véleményen.
A következő 12 hónapban várható gazdasági helyzet megítélése is javult: 60-ról 54 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint Magyarország a következő 12 hónap során rossz gazdasági helyzetben lesz. Jó gazdasági helyzetre csak minden ötödik megkérdezett számít. Picit más a helyzet az elkövetkező 5 évre vonatkozó kilátásokkal kapcsolatban, hiszen 60 hónap távlatában már minden második megkérdezett javulásra számít az ország gazdasági helyzetében.
Tavaly júniusban mintegy megduplázódott – 33-ról 66 százalékra – azoknak az aránya, akik növekedő munkanélküliségre számítottak a következő 12 hónapban. Az év végére ez az arány 59 százalékra mérséklődött. Hasonló tendencia jellemezi a hitelkamatokra vonatkozó várakozásokat is: a márciusi 45 százalékról júniusban 69 százalékra nőtt a hitelkamatok egy éven belüli növekedésére számítók aránya, majd decemberre 53 százalékra mérséklődött arányuk.
Tízből kilencen növekvő árakkal számolnak az elkövetkező évben – a 2006. év második félévére nőtt meg ez az arány. A fogyasztók 2006 júniusa óta folyamatosan kétszámjegyű inflációt prognosztizálnak: a 2006 decemberében megkérdezettek 12 százalékos árnövekedést tartanak valószínűnek a következő egy évben.
Jelentősen, majdnem 10 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik szerint most érdemes tartós fogyasztási cikket vásárolni. Ez az arány a Fogyasztói Bizalom Index történetének kezdete óta folyamatosan emelkedett. Csúcspontját 2005 júniusában és szeptemberében érte el, amikor is a válaszadók több mint 70 százaléka tartotta időszerűnek tartós fogyasztási cikkek beszerzését. 2005 vége óta azonban arányuk folyamatosan csökken.
A fogyasztók ingatlanpiaci várakozásai 2006-ban szinte változatlanok maradtak: alig haladja meg a 20 százalékot azoknak az aránya, akik szerint ma érdemes házat, lakást eladni, a vételt érdemesnek tartók aránya pedig idén 40-45 százalék között ingadozott. Aki szerint érdemes most lakást, vagy házat venni, azok közül minden harmadik jó befektetésnek tartja ezt a tranzakciót.
Alig minden negyedik megkérdezett tartja alkalmasnak az időt ma autóvásárlásra, míg 2005-ben még tízből hárman osztották ezt a véleményt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.