A napokban elkészült kutatás a  magyarországi felnőtt lakosság étkezési szokásait térképezi fel. A kutatásban feltett kérdések vonatkoznak például a magyarok étkezéseinek gyakoriságára, az általuk leggyakrabban fogyasztott élelmiszerekre, az élelmiszerválasztás szempontjaira, az étteremlátogatási szokásokra.

Az eredményekből kitűnik, hogy a magyarok naponta átlagosan 3,5 alkalommal étkeznek. A hagyományos étkezések közül a megkérdezettek 66 százaléka legfontosabbnak a reggelit tartja, míg kétharmaduk meleg ételt ebédel. A válaszadók valamivel több, mint fele szinte sohasem eszik tízórait, s közel ugyanennyien hagyják ki az uzsonnát is. 

A megkérdezettek 57 százaléka soha nem étkezik gyorsétteremben és 83 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy „nem kedveli a gyorséttermeket”. Míg 45 százalékuk soha nem jár vendéglőbe vagy étterembe és 80 százaléka szerint pedig „felesleges étteremre költeni”. Legtöbben, a megkérdezettek 15 százaléka munkahelyi/iskolai konyhán étkezik. A megkérdezettek 55 százaléka – saját bevallása szerint - szívesen főz, s minden negyedik magyar szinte mindennap teszi ezt.

A leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek (átlagosan 4 vagy ennél több alkalom/hét) közé tartozik a fehér kenyér, a kávé, a hagyományos (nem instant) főzött levesek, a tej, a tea és – az általános vélekedéstől eltérő módon - a gyümölcs. Szintén a hetente többször fogyasztott élelmiszerek között találjuk a szárazárukat (szalámi, kolbász), a felvágottakat (párizsi, gépsonka), tojást, sajtot, burgonyát és az ásványvizet.

Tény

Gondolná, hogy a fejlett országok lakói pedig évente 6-7 kilogramm élelmiszer-adalékot fogyasztanak el? Nem? Kattintson!

Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban a megkérdezettek nagy arányban egyetértenek azzal az állítással, hogy „manapság minden élelmiszerben van valamilyen adalékanyag, például színezék, tartósító, állományjavító” és hasonlóan magas arányú az egyetértés a „veszélyesnek tartom, ha egy élelmiszer génkezelt” állítással.

Szintén meglepő adat, hogy a megkérdezettek 63 százaléka megfelelőnek tartja testsúlyát, míg 30 százalék fogyni, 7 százalék pedig hízni szeretne. A megkérdezettek 38 százalékának ismeretségi körében szóba sem kerülnek testsúlyproblémák.

A tapasztalatok szerint az étel ízletességének fontossága előtérbe került az elkészíthetőség gyorsaságával szemben. Bár nem kifejezetten a táplálkozás kapcsán kerül általában említésre a dohányzás, a sportolás és a szeszes italok fogyasztása, egészségünk – ezen belül testsúlyunk – megőrzése szempontjából alapvető fontossággal bírnak. A megkérdezettek 28 százaléka rendszeresen dohányzik, ám csupán 9 százaléka szokott rendszeresen sportolni.

Az élelmiszervásárláskor legfontosabb szempontok ötös skáláján a minőség és a megfelelő ár/érték arány szinte azonos értéket ért el. Továbbra is kiemelkedően fontos az élelmiszerek ára, illetve olcsósága. Az egészségtudatosság jegyében azonos mértékben tartják fontosnak a válaszadók, hogy a megvásárolt élelmiszer „tartósítószer nélküli legyen”, „mesterséges ízesítőanyagok nélküli legyen” és „mesterséges színezék nélküli legyen”.