Akar László a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, az e tárgyban a Szonda-Ipsos-szal közösen készített felmérésük alapján kijelentette, hogy hideg és a meleg étkezési utalványok adómentes értékhatárának 4000 illetve 10000 forintra történő emelése mintegy 1,7 milliárd forintos bevételkiesést okozna a költségvetésnek. Azonban – a Magyar Távirati Iroda tudósítása szerint – vélhetően még ennél is kevesebb kieséssel járna, ha figyelembe vennénk, hogy az értékhatár emelésével nő a vendéglátás forgalma, amely többletfoglalkoztatást, beruházást generál. Akar László szerint a meleg étkezésre jogosító utalványok értékének és súlyának emelkedéséhez legalább 4000 forintos különbség szükséges a két típusú utalvány között.



A kutatás során ezer munkavállalót, 500 cég- és 150 vendéglátóipari egység vezetőjét kérdeztek meg az étkezési utalványok értékhatár-növekedéséből leszűrhető piaci tapasztalatokról. A tanulmány szerint a jelenlegi értékhatárok mellett a hideg étkezési utalványok által a dolgozóknak juttatott egyéb jövedelem nagysága 85 milliárd forint, a meleg esetében pedig 24 milliárd forint.



Egy gondolati kísérlet alapján, ha a határokat 4000 forintra illetve 10000 forintra emelnék a dolgozóknak juttatott egyéb jövedelem nagysága 102 milliárd, illetve 50 milliárd forintra nőne. Akar László elmondta, hogy az étkezési jegy értékhatárának emelése a felmérések szerint 70 százalékban független a béremeléstől és csak 30 százalékban helyettesíti azt. Kijelentette, hogy a hideg étkezési jegy értékének emelése többletfogyasztást és nem többlet megtakarítást generál. A kutatásból kiderült, hogy a dolgozók kétharmada számára van meleg ebéd fogyasztására alkalmas étkezési lehetőség a munkahelyén vagy annak környékén.