A DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda havonta készülő jelentése három csoportba sorolja a lakáshiteleket. A támogatott forinthiteleket külön választja aszerint, hogy új vagy használt lakáshoz veszik fel (ez utóbbi a felújításokat, korszerűsítéseket is tartalmazza), illetve külön vizsgálják a nem támogatott hiteleket, amelyek szinte kizárólag devizahiteleket jelentenek.

Az új lakásokra felvehető támogatott forinthitelek visszaszorulóban vannak. Amíg 2003 I. félévében 104 milliárd, 2004-ben 97 milliárd, tavaly 58 milliárd, az idén az első hat hónapban pedig már csak 43 milliárd forint ilyen hitelt vettek fel az építtetők, vásárlók. Az ilyen hitelek száma 15400-ról 6860-ra csökkent három év alatt. Az átlagos hitelnagyság is egyre kisebb, három éve még 7 millió volt, mára 6,3 millió forintra csökkent.

Az egyéb lakáscélú támogatott hiteleknél (ezek használt lakásokhoz kötődnek) még drasztikusabb a csökkenés: a 2003-as 225 milliárdról estek idén június végére 31 milliárd forintra. A szerződések száma 48 ezerről csúszott 10 ezer alá, az átlagos hitelnagyság pedig 4,7 millióról csökkent 3,2 millióra.

Éppen ellentétes tendenciát mutatnak a nem támogatott (deviza) hitelek. Ezek forintra átszámolt összege 2003 első félévének végén 15 milliárdot, 2004-ben 47 milliárdot, tavaly 124 milliárdot az idén viszont már 188 milliárdot tett ki. A szerződések száma három év alatt közel megnégyszereződött: 10 ezerről 38500-ra emelkedett. Az átlagos szerződéses összeg 1,5 millióról 4,9 millió forintra emelkedett.

A jelentés szerint kérdéses, hogy a kormány megszorító intézkedéseit követően is dinamikusan nő-e majd a lakáshitel felvétel, vagy megfordul az eddigi tendencia.