Fokozódó piaci verseny, új termékek és szereplők, egyre kedvezőbb finanszírozási konstrukciók, nagyobb finanszírozási arányok, és a fedezet alapú hiteltermékek nagyobb részaránya fogja jellemezni a lakásfinanszírozási piacot 2006-ban az előzetes várakozások szerint.
Élesedő verseny a bankok között
A piaci információk szerint a bankok a lakáshitel-piacon átlagosan 30%-os növekedést szeretnének elérni, azonban vannak olyan pénzintézetek is, akik 60-70%-os emelkedést tűztek ki célként maguk elé – ennek megfelelően a 2005-ben már tapasztalt piaci verseny az idén várhatóan még tovább erősödik, amely kedvezőbb alkupozícióba hozza a hiteligénylő ügyfeleket – jellemzi a várható piaci helyzetet Bánhegyi Attila, a Duna House Hitel Centrum vezetője. Véleménye szerint továbbra is fontos, hogy minden egyes, csábító feltételeket kínáló akciónak alaposan nézzen mögé az ügyfél, mivel az olykor igen kedvezőnek látszó kamatkondíciók csak néhány hónapra érvényesek. Ezt követően a hitel kamata az egyébként a piacon általános kamatszint fölé emelkedik – vagyis a futamidő teljes hosszát tekintve az olcsónak tűnő hitel valójában sokkal drágább lesz. Többek között ezért érdemes a leendő ügyfeleknek egy banksemleges hitelcentrum szolgáltatását igénybe venni.
Betilthatják-e itthon is a devizahiteleket?
Időről-időre felmerülnek különféle piaci aggályok a lakosság túlzott mértékű devizában történő eladósodásával kapcsolatban, noha várakozásaink szerint a jóval kedvezőbb feltételeknek köszönhetően a trend 2006-ban is folytatódni fog. A nemrég napvilágot látott hírek szerint Lengyelországban már – éppen a bankok kezdeményezésére – felmerült, hogy egész egyszerűen tiltsák be a lakossági devizahiteleket. Ahhoz, hogy világosan lássunk, először érdemes meghatározni az alapproblémát: vajon a lengyel bankok attól tartanak-e, hogy a gazdaság jelenlegi állapota miatt a zloty tovább gyengülhet a hitelpiacon népszerű devizákhoz (svájci frank, euro) képest – teszi fel a kérdést Bánhegyi Attila. Ha igen, akkor a megoldást nem a devizahitelek korlátozásában kell keresni – hanem a gazdaság megreformálásban. Általánosságban ugyanakkor elmondható, hogy közgazdasági szempontból az a „legegészségesebb” ha abban a pénznemben adósodik el a hitelfelvevő, mint amelyikben a jövedelmét kapja. A lengyel példa sajnos nem egyedülálló, a magyarországi lakáshitelpiacot szemlélve hasonló kockázatokat tapasztalhatunk, noha ilyen radikális intézkedésre a közeljövőben – különösen választási évben - itthon aligha kerülhet sor. Nehéz kitapintani, hogy hol az a határvonal, ahol a hitelfelvevő már nem tudja az árfolyamingadozás kockázatát felvállalni, azonban a jelenlegi alapkamat-szinteket vizsgálva a lakosság döntő részének nem a forint és devizahitelek közötti választás, hanem a „van hitel” vagy „nincs hitel” kérdése fog 2006-ban is felmerülni.
Berobban-e a lakáslízing?
Mint ahogy a közelmúlt hírei között már olvasható volt, a lakásfinanszírozás piacán főleg a lakáslízing-termékekre fókuszáló szereplők lépnek a piacra. Az új szereplők vagy nagy kereskedelmi bankok lízingcégei, vagy pedig a jelzálog-hitel piacon már ismert, refinanszírozott jelzáloghitelintézetekhez hasonló konstrukcióban létrejött lízingcégek. Kérdés, hogy a piacon lesznek-e új lehetőségek ezen cégek számára, vagy pedig a klasszikus banki hitelpiacról kell ügyfeleket átcsábítaniuk.
Az eddig nyilvánosságra került információk alapján nem várható, hogy a lakáslízing a viszonylag szerényebb anyagi lehetőségű, a minél kedvezőbb finanszírozási konstrukciókat keresők számára lesz ideális megoldás, hiszen amellett, hogy önerő elvikeben nem szükséges, az igénybevételkor felmerülő egyszeri díjak és a magas havi törlesztőrészlet inkább a nagyobb, igazolható jövedelemmel rendelkezők számára lesz alternatív lehetőség – összegzi az eddigi tapasztalatokat Bánhegyi Attila. Létezik olyan cég, aki például nem vizsgál jövedelmet, viszont cserébe az ügyfélnek nagyobb önerőt kell felmutatnia. Fontos megemlíteni, hogy egyes esetekben a beruházó és a lízingcég közötti jutalék-megállapodásnak köszönhetően az ingatlonok vételára lízingfinanszírozás esetén emelkedhet. Összességében véleményünk szerint, bár az új finanszírozási lehetőség megjelenése új színt visz a piacra, de áttörő lendületet nem valószínű, hogy adni fog neki.
Milyen termékekkel bővül a lakáshitelek piaca?
A trend lassan abba az irányba mozdul, hogy a jövedelmek szerkezeti sajátosságai miatt (minimálbér + számlás, tisztán számlás konstrukciók) a pénintézetek a kockázati döntést egyre inkább a fedezetre helyezik át. A Duna House Hitel Centrum vezetője emlékeztet arra, hogy míg néhány éve megfelelő igazolt jövedelem nélkül gyakorlatilag szóba sem álltak a bankok a hiteligénylővel, ma már jóval szélesebb skálájú a hiteltermékek palettája: 2005-ben már megjelentek a minimálbéres, majd a tisztán fedezetalapú konstrukciók is, ugyanakkkor - ellentétben a nyugat-európai piac fejlődésével, ahol jól definiálható piaci szegmenseknek szóló termékek jelentek meg (pl: első lakásvásárlók, befektetési célú vásárlók, bérbeadási céllal vásárlók illetve nyugdíj-életjáradék konstrukciót igénylők) - Magyarországon várhatóan továbbra is a hitel olcsóbbá tétele lehet a fő szempont az új termékek kialakításakor.
