2006. június. 12. 17:52 MTI Utolsó frissítés: 2006. június. 12. 17:53 Gazdaság

BUX: komoly esés

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 672,83 pontos csökkenéssel, 19.473,25 ponton zárt hétfőn, ez a pénteki záró értékhez képest ez 3,34 százalékos esés. Utoljára 2005. október 21-én zárt 20 ezer pont alatt az index.

A részvénypiac forgalma 38,4 milliárd forint volt, a vezető részvények kivétel nélkül gyengültek.
 
A BUX már reggel is jelentős gyengüléssel indított, ami Suppan Gergely, a Magyar Takarékbank elemzője szerint érthető reakció volt a kormány szombaton bejelentett Új egyensúly elnevezésű korrekciós programjára, mivel az szinte minden vállalat nyereségkilátását rontja.
 
A négy százalékos szolidaritási adó, a reálbérek stagnálása miatt csökkenő fogyasztás, az emiatt lassuló gazdasági növekedés kedvezőtlen környezetet jelent a tőzsdei cégek számára.

A nap vesztesei a banki papírok és a gyógyszeripari papírok voltak.
 
A bankrészvényeket külön sújtja, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben jövőre nem szűnik meg a bankok különadója, és már szeptember 1-től bevezetik a kamat- és árfolyam nyereségadót is. Az FHB-t pedig ezen felül a lakáshitel-támogatási rendszer változásai is negatívan érintik, ezt tükrözi a papír közel 10 százalékos zuhanása.
 
A gyógyszerpapírok árfolyamát az a félelem rontotta le a szakember szerint, hogy a gyógyszerkassza kiadásainak korlátozására kilátásba helyezett intézkedések szűkítik a piacukat. A belső piaci fejlemények mellé társult még a közép-európai térség tőzsdéinek zuhanása is.
 
Herczenik Ákos üzletkötő egyetértett kollégájával abban, hogy a gyógyszerpapírok esését a gyógyszerkassza körüli bizonytalanság okozza, de szerinte a reakció túlzott volt, hiszen a forint árfolyammozgása akár előnyös is lehet e papírok számára.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.