Óriásplakátot otthonra!
Manapság egyre nagyobb arányban helyeznek el reklámplakátokat magáningatlanokra, legyen szó akár felújítás alatt álló társasházi homlokzatról, akár családi ház kertjébe kihelyezett óriásplakátról. Egy ilyen felületen lévő hirdetéssel nagyobb összegeket is lehet keresni, attól függően, mekkora a reklámhordozó ereje.
hvg.hu videoriport |
Eltávolítják Schmitt Pál óriásplakátját a Clark Ádám térről. Nézze meg itt. |
A hirdetési szempontból ideális ingatlan főút mellett, nagyobb kereszteződésben, vagy bevásárlóközpontok közelében helyezkedik el. Egyszóval minél forgalmasabb helyen van a ház, annál jobb. Természetesen ugyanilyen fontos szempont a láthatóság, hiszen hiába van jó helyen egy ingatlan, ha nem lehet úgy elhelyezni rajta egy reklámtáblát, hogy a forgalmas útról is jól látható legyen.
Modern freskók |
Míg az óriásplakátokat gyakran támadják azzal, hogy elcsúfítják a városképet, egy valamiben általában mindenki egyetért: a sok helyen éktelenkedő csupasz tűzfalakat kifejezetten feldobja egy jól eltalált, esztétikus, festett hirdetés. Ráadásul egy ilyen dekoratív „freskó” a háznak és a reklámozónak is előnyére válik, mivel ezek az egyébként lehangoló felületek kitűnő lehetőséget biztosítanak a legkülönfélébb reklámötletek megvalósításához. Ilyen felületeken ugyanúgy lehet bármit népszerűsíteni, mint akármelyik hagyományos plakáton. Ezek a hirdetések lényegesen időállóbbak, mint az órásplakátok, hiszen több évig helyükön maradnak, kivitelezésük ugyanakkor körülményesebb és drágább. Ennek költségét a hirdető fizeti a hirdetési felület tulajdonosán keresztül. |
A közintézmények közelsége is bonyolítja a helyzetet, mivel szabályozva van, hogy iskolák, orvosi rendelők, kórházak, óvodák, gyógyszertárak kétszáz méteres körzetében milyen plakátot lehet kihelyezni. A műemlék épületekre is külön szabályozás vonatkozik. Egyéb esetekben már egyszerűbb a helyzet.
Építmény a javából
Minden egy négyzetméternél nagyobb reklámtábla építménynek minősül, ezért építési-engedély köteles. Ezt a kötelezettséget a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet szabályozza, mely többek között az ezt a méretet meghaladó cég- vagy címtábla, vagy bármilyen fényreklám létesítését is engedélyhez köti.
Bár ez a rendelet irányadó, az önkormányzatok tovább szigoríthatják. Saját jogszabály alapján megtilthatják például egy adott méret feletti reklámtábla kihelyezését, vagy akár az építési engedély kiadását is megtagadhatják. Ezt az engedélyeztetési procedúrát egyébként a reklámberendezés leendő tulajdonosa, azaz a reklámcég intézi.
Kereset alku szerint
E rendhagyó építmények ára rendszerint megegyezéstől függ, és mértékét nagyban befolyásolja az elhelyezkedés. Mások a tarifák a Rózsadombon, mások egy kisebb faluban, és megint mások az M7-es bekötője mellett fekvő ingatlanok esetében. A konkrét árfekvést azonban üzleti titokra hivatkozva nem árulták el a megkérdezett szakemberek. Más forrásból azonban úgy tudjuk: mivel fogynak a megfelelő fekvésű ingatlanok, egyre jobb alkut köthetnek tulajdonosaik.
Építhet valaki a „saját szakállára” is hirdető állványt a házára vagy a kertjébe, és egy társasház is felállványoztathatja magát, ha kap rá engedélyt. Ugyanakkor kérdés, hogy lesz-e ebből hirdetési felület, hiszen valószínűleg nehezebben jut el a hirdetőköz, mint egy erre specializálódott cég. Az ilyen típusú bevételt egyébként forrásadó terheli, kivéve, ha a tulajdonos áfa-körbe tartozik, azaz például egy kft-é az ingatlan. Felmerül még a megvilágítási költség, mozgó órásplakátok esetében pedig a berendezés áramfogyasztásának költsége: ezeket a berendezés tulajdonosa állja, az áram pedig közvetlenül a helyi áramszolgáltatótól jön.
Az ingatlan tulajdonosának igazából semmilyen teendője nincs a plakáttal kapcsolatban, mindössze annyi, hogy bekerített ház esetében bizonyos időközönként beengedi a ragasztókat. Egyetlen kötelessége, hogy karbantartsa a hirdetmény körüli növényzetet, ily módon biztosítva a láthatóságot.
Ölbe pottyant bevétel
Magánházaknál a tulajdonosnak fizetnek a reklámcégek, társasházak esetében pedig vagy magával a társasházzal állnak közvetlenül szerződésben, vagy pedig az általuk megbízott társasházkezelőkkel. Mivel az ilyen házak fala osztatlan közös tulajdon egy-egy lakó nem adhatja úgymond bérbe a saját „részét”.
Az ár kialakításakor nem veszik figyelembe, hogy a hirdetési felületért kapott összegen egy ház több lakója osztozik, vagy pedig „csak” egy családi ház tulajdonosa kapja. Ebből a szempontból jobban járnak azok, akiknek forgalmas helyen van kertes házuk. A befolyt összeget mindenki arra használja, amire akarja, legalább is a szerződésben nincsen ilyen jellegű kikötés. E pénz megosztásának egyébként is csak társasházak esetében van jelentősége, mivel az önkormányzatok általában nem fedezik a régi házak renoválását és a hirdetések segítségével lehetőség nyílik forrást teremteni az épületek felújításához.
Felújításra költhető
Mindezt egy társasházak és reklámcégek kezdeményezésére módosított fővárosi rendelet teszi lehetővé, mely ideiglenesen engedélyezi építési háló kihelyezését az állványzatokra, amennyiben a teljes homlokzat felújításra kerül. Ennek időtartama maximum három hónap, amely indokolt esetben további három hónappal meghosszabbítható. Azt sem árt tudni, hogy a visszaélések elkerülése végett ugyanarra a házra meghatározott időn belül nem lehet kétszer ilyen engedélyt kiadni.
Az ingatlantulajdonosoknak alapesetben nincs beleszólásuk abba, hogy milyen hirdetés kerül az állványra, ugyanakkor néha tesznek kikötéseket: Gyakori például az a kérés, hogy a politika ne kerüljön ki a falakra, és olyan is előfordul, hogy egy autókereskedés tulajdonosa kiköti, hogy az ő ingatlanán elhelyezett plakátra nem lehet egy másik autómárka hirdetését kitenni.
Tartalmi partnerünk a Bookmark Media
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.