A cikkben megszólaltatott Inotai András, az MTA világgazdasági intézetének igazgatója arra számít, hogy a GDP-arányos államháztartásai deficitet 2008-ra az előírt maximum három százalékra vissza lehet szorítani. Inotai számára azonban nem döntő szempont, hogy Magyarország az előíráshoz két, vagy négy év múlva kerül közelebb, az EU-országok fele megsérti ezt a maastrichti kritériumot, a háromszázalékos határ a közgazdász számára nem szentírás. Mind Inotai, mind Richter Sándor,az összehasonlító gazdasági kutatásokat végző bécsi intézet (WIIW) szakembere szerint az euró gyorsabb ütemű bevezetésének több lenne a kára, mint a haszna, mivel a gazdasági növekedést tartósan 1,0-1,5 százalékkal visszavethetné, s növelné a munkanélküliséget.

A német cikk írója szakelemzőkre hivatkozva megkockáztatja azt a feltevést, hogy az euró bevezetésére Magyarországon 2012 előtt valószínűleg nem kerül sor, s ebben a tekintetben Magyarország Lengyelországgal együtt az új EU-országok között sereghajtó lesz.

Az áprilisban ismét kormányra került szociálliberális kormány már dolgozik a takarékossági csomagterven, amely az állampolgárok számára az elkövetkezendő két évben kemény megszorításokat fog eredményezni a szociális rendszerekben. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szakértőre hivatkozva azt írja, hogy a helyzet hasonló a kilencvenes évek közepének állapotához, s megemlíti a Bokros Lajos pénzügyminiszterről elnevezett, kiadásokat lefaragó takarékossági tervet. Hasonló lépésekre lehet számítani, egyes szakemberek szerint az akkoriakhoz képest fájdalmasabbakra.

A német cikk szerint mindenekelőtt az államigazgatás területén kell pénzt megtakarítani, az egészségügyi rendszer hiányosságait a polgárok különösen megérzik, a második Gyurcsány-kormány ezen felül szigorúbb adó- és illetékbehajtási politikát juttathat érvényre. Eddig az adózás megkerülése egyfajta nemzeti sport volt Magyarországon - olvasható a német lapban -, egyes közgazdászok szerint a legnagyobb igazságtalanság az országban nem a gazdagok és a szegények, hanem az adófizetők és a fizetés alól kibúvók helyzetében lelhető fel.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Magyarország, a közép- és kelet-európai "mintatanuló szorult helyzetben" van ugyan, de a befektetők számára az ország "az állami pénzügyek lehangoló" állapota ellenére is vonzó. Egy német üzletember azt állapította meg, hogy Magyarországon is van ugyan bürokrácia, de a helyzet valamivel egyszerűbb, mint Németországban, s a magyarok a beruházásbiztonsággal és a jó közlekedési infrastruktúrával is szereznek jó pontokat. A magyar gazdasági és közlekedési minisztérium adata azt mondja, hogy a külföldiek közvetlen beruházásainak értéke több mint 50 milliárd euró, ez az egyik legmagasabb szám Közép- és Kelet-Európában.

A bécsi WIIW becslése szerint az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján számított jóléti szint időközben elérte a 25 tagú EU átlagszintjének a kétharmadát.