Jövőre szabad választás

Az Európai Unió szabályozása miatt jövőre Magyarországon is liberalizálni kell a gázpiacot. Ez azt jelenti, jövő júniustól minden kis- és nagyfogyasztó szabadon választhatja meg a villamosenergia,  illetve  földgáz beszerzési forrását. A Magyar Energia Hivatal néhány héten belül szakmai vitára bocsátja a gázpiaci modellre vonatkozó javaslatát. A hivatal szabályozási jogkörre tenne szert    a piaci túlsúllyal rendelkező cégek, illetve nagykereskedelmi áraik fölött. A nagykereskedelmi árak liberalizációjára csak akkor kerülhet sor, ha  többszereplős lesz a piac.

"Ezúton tájékoztatjuk, hogy 2006. január 18-ától a közüzemi gázdíjak módosulnak, (…) továbbá a gázár-támogatás mértéke is megváltozik" – hasonló levelet kapott minden lakossági fogyasztó a januári számlája mellé. Erre alapozva állította a Fidesz, hogy a kormány burkoltan emelte a gáz árát, és erre reagált a kormányoldal úgy, hogy igazából nem, mert a fogyasztók ugyanannyit fizetnek, mint eddig.

Magyarországon már évek óta mesterségesen alacsony szinten tartják a gáz árát, szakértők, de a piaci szereplők szerint ez nem tartható sokáig. Kérdés, hogy melyik párt meri felvállalni a piaci ár bevezetését, magyarán az áremelést.

Nem véletlen, hogy a választási kampány immár visszatérő slágertémája lett a gázár. Emlékezzünk arra, hogy már négy évvel ezelőtt, a két választási forduló közötti időszakban is az egyik meghatározó téma volt, mekkora lesz a gáz ára a következő években.

Négy éve is riogattak © hvg.hu

A magyar háztartásoknak a döntő többsége ugyanis gázt használ fűtésre vagy főzésre. A statisztikák szerint a nyolcvanas évek elején a lakásoknak még csak a negyedében volt vezetékes gáz, a kilencvenes évekre ez az arány negyven százalékra ugrott.

Ma már a háztartások háromnegyedébe, vagyis majdnem hárommillió lakásba  bevezették  a gázt. (A Magyar Energia Hivatal egyik elemzése szerint Magyarországon használnak a legnagyobb arányban gázt a lehetséges energiaforrások közül.)

A háztartások kisebb része csak főzésre használjak a gázt, többnyire azonban ezzel is fűtenek.

Az új lakások döntő többségét gázfűtésesre tervezik. Mindez azt jelenti, hogy a gázár alakulása a magyar lakosság döntő többségét nem hagyja hidegen.

Magyarországon nem szociális alapon jár a szubvenció. Valamennyi  lakossági gázfogyasztó részesül az ártámogatásban, legyen kisnyugdíjas vagy akár jól kereső cégtulajdonos. Jelenleg a gáz a legolcsóbb energiaforrás. Az elmúlt években mindegyik kormány - párthovatartozástól függetlenül -  mesterségesen alacsonyan tartotta a gáz árát, így egyre több lakásba vezették be a gázt. Az első háromezer köbméter gáz elhasználásához valamennyi háztartás kap kompenzációt. Méghozzá egyre többet (kattintson táblázatunkra).

A gáz árát tömbtarifarendszer alapján határozzák meg 2004. január elseje óta. Akkor részlegesen liberalizálták a gázpiacot (a Mol kvázi monopolhelyzete miatt azonban akkor nem alakult ki tényleges verseny), megszüntették az egységes hatósági árakat, a felhasználókat pedig éves fogyasztásuk alapján csoportokba osztották, és ez alapján kompenzálták az áremelkedést. A lakossági fogyasztókat három csoportra osztják aszerint, hogy mennyi gázt égetnek el évente. Ezek az 1500 köbméter alatt, az 1500 és 3000 köbméter között, illetve a 3000 köbméter felett fogyasztók csoportjai. A gázzal főzők, a kis lakásban élők általában az első csoportba tartoznak, egy átlagos méretű, gázzal fűtött lakásban 1500-3000 köbméter között fogyasztanak, a nagyobb családi házban élők pedig a harmadik csoportba kerülnek.

A köbméterenként fizetendő árat a gazdasági miniszter határozza meg. Mindhárom lakossági fogyasztói csoportba tartozók 64,40 forintot fizetnének havonta, ha nem lenne a kompenzáció. Ebből azonban csak 40,40 forintot (plusz az 1,85 forintos alapdíjat) kell kifizetni az első csoportba tartozóknak, a fennmaradó 22,15 forint, vagyis a tényleges ár harmada állami támogatás. A második csoportban 44,8 forintot fizetnek 17,79 forintos támogatás mellett, a harmadik csoportban pedig 58,40 forint a fizetendő összeg, így ők csak 4,15 forintnyi támogatást kapnak köbméterenként.

Ez a helyzet január 18. óta, vagyis az említett "burkolt gázáremelés" óta. Előtte ugyanis 60,20 forintba került a gáz köbmétere. A fogyasztó azonban ténylegesen akkor is ugyanannyit fizetett , vagyis a 40,40 forintot az 1500 köbméter alatti, 44,70 forintot az 1500-3000 köbméter közötti, illetve 58,30 forintot a 3000 köbméter feletti felhasználók. A különbség annyi, hogy akkor kevesebb állami támogatást kaptak a fogyasztók: 4,18, 4,19, illetve 4,15 forinttal. A lényeg, hogy ha az állami kompenzáció nélkül harmadával többet kellene fizetni a gázért.

Elégedetlen fogyasztók

A fogyasztók a leginkább a hibaelhárítással és a bejelentő központ elérhetőségével elégedetlenek, de elégedetlenek a tájékoztatással kapcsolatban is – derül ki a Magyar Energia Hivatal által elvégzett felmérésből. Átlag feletti az elégedettség a szolgáltatás folyamatosságával, és kedvező a szolgáltatók munkatársainak megítélése is. Az energia hivatal minden évben végez egy felmérést, hogy a fogyasztók mennyire elégedettek a szolgáltatásokkal, 2005 őszén az ország egész területén 6900 háztartási és 1400 nem háztartási fogyasztót kérdeztek meg.

A kompenzációt a Mol által fizetett bányajáradékból fedezték, vagyis a Magyarországon termelt és az importált földgáz árának különbségéből. A törvény ugyanis lehetővé tette, hogy a Mol importáron értékesítse az olcsóbban kitermelt hazai földgázt. A keletkező extraprofitot az állam bányajáradék formájában vonja el a cégtől, és ebből fedezik a lakossági ár alacsonyan tartását.

A bányajáradék azonban egyre csökken, és piaci szakértők szerint 2010-re el is fogyhat. Vagyis a lakossági gázárakat egyre nagyobb mértékben kell más költségvetési forrásokból kiegészíteni. Ráadásul a földgáz világpiaci ára is egyre magasabb. Tavaly 70 milliárd forintot fordított az állam kompenzációra. A támogatás növekedése miatt az idén ennél többet kell.

A Fidesz azt állítja, hogy a kompenzációs kasszában lévő összeg csak áprilisig elegendő. A kormányoldal azonban azzal nyugtat, hogy csak akkor merülhet ki a kassza, ha nyáron, augusztusban mínusz fokok lennének. Az idén várhatóan 100 milliárd forintot költenek kompenzációra, ehhez pedig megvan a szükséges fedezet - hangsúlyozza a gazdasági tárca.

Az év elején az áramárral kapcsolatban is terjengtek rémhírek. Az egyik ilyen lánclevél azt állította, hogy – a legfelső áfakulcs 25-ről 20 százalékra való csökkentése miatt - érdemes bejelenteni az óra mérőállását.  Aki ezt nem tenné meg, annak a havi elszámolás utolsó napjáig 25 százalékkal számolják az áfát. 

Az Elektromos Művek cáfolt. Honlapjuk tájékoztatásából  egyértelmű-en kiderült, hogy időarányosan állapítják meg a fizetendő összeget és annak áfáját. Vagyis ha a december 20. és január 20. közötti időszakban elhasznált áramot kell kifizetni, akkor az összeg harmada után 25 százalék,  kétharmada után 20 százalék áfát kell fizetni. A fogyasztóknak azonban csak a két százaléka van havi elszámolásban, vagyis csak ennyien diktálják be adataikat havonta. A többség, 98 százalék,  éves, féléves vagy negyedéves elszámolásban van.

A lakossági villamosenergia átlagára (forint/kilowattóra)

Időpont	2000. jan.	2001. jan.	2002. jan.	2003. febr.	2003. aug.	2004. jan.	2005. febr.	2006. jan.
Lakossági átlagár (általános)	22,18	23,52	24,64	26,54	28,78	32,13	34,14	32,77

De nem csak emiatt bizonytalan, mennyit fizetünk a következő hónapokban az áramért. Az országgyűlés 2004. január elsején szüntette be az áram hatósági árát.  Ugyanekkor a villamos energia áfája 12 százalékról 25 százalékra emelkedett, és bevezették – a nem lakossági fogyasztóknál – az energiaadót és a környezetterhelési díjat. (A fenti táblázat mutatja a lakossági villamosenergia árak alakulását 2000-től idén januárig.)

Az Országgyűlés február elején elfogadott törvénymódosítása nyomán ismét hatósági árassá tették a villamos energiát. A hatósági ár kiszámítására a Magyar Energiahivatal hat hónapot kért, de csak három hónapot kapott, így május elejére el kell készülnie az új díjtáblázattal. Ez a szabályozás azonban megint csak átmeneti lesz, hiszen a gázpiachoz hasonlóan 2007. január elsejétől – az európai uniós szabályozásoknak megfelelően – az energiapiacot is liberalizálni kell.