Klasszikus vagy bevásárlókártya? © sxc.hu

Már nem számít úri huncutságnak a korábban presztízstermékként elkönyvelt hitelkártya, amelyet néhány éve még csak a módosabbak vettek igénybe. A klasszikus hitelkártyák mellé felsorakoztak ugyanis a kiskeresetűek által is elérhető bevásárlókártyák, különösen azok, amelyeket bankok és különböző áruházláncok közösen bocsátanak ki, és a vásárlás helyén, egyszerűen és rövid idő alatt megszerezhetők.

Csáberejüket fokozza, hogy rendszerint külön kedvezményekre - például kizárólag nekik szóló termékakciókra - jogosítanak. A "bevásárlókártya" kifejezés egyébként a CIB Bank által levédett márka, amelyből az utóbbi két és fél év alatt - önállóan és több kereskedőlánccal közös konstrukcióban - összesen 60-70 ezret értékesítettek a pénzintézet.

A bankok a bevásárlókártyával olyan ügyfelekre tehetnek szert, akiket egyébként hiába várnának a fiókokban. A kereskedőcégek pedig növelhetik vele forgalmukat és ügyfeleik lojalitását. A MasterCard felmérése szerint egy co-branded - azaz több cég, általában bank, valamint kereskedők és szolgáltatók által kibocsátott - kártyával általában 25 százalékkal többet, jól sikerült konstrukciók esetén pedig akár kétszer-háromszor annyit költenek, mint a többi bankkártyával.

Az Auchan-láncnál a kártyás költés Portugáliában a forgalom 26, Franciaországban 17, Spanyolországban pedig 14 százalékát adja. Magyarországon Komjáti Krisztina, az Auchan-kártyát kibocsátó Accord Magyarország Rt. kereskedelmi vezetője csak pár év múlva számít 8-10 százalékos arányra. Az Ikea magyarországi összforgalmának 3-4 százalékát teszik ki az áruhitelek - állítja Marso Gabriella áruházvezető -, míg a nyugat-európai Ikeákban 10-15 százalékos az arány. Kétségtelen, hogy ez arra is visszavezethető, hogy nálunk még mindig nagyon drága, évi 30-40 százalékos kamatozású az ilyen hitel.

A kártyát viszont könnyű megszerezni: 15-20 perces hitelbírálattal 40-45 napra 50-500 ezer forintig terjedő hitelkerethez lehet jutni, ami a törlesztéssel újratöltődik. Vannak persze veszélyei is a bevásárlókártyának. Drága mulatság ugyanis, ha valaki a kamatmentes időszak leteltével nem tud, vagy elfelejt törleszteni, miután a teljeshiteldíj-mutató (thm) mértéke hasonló az áruhitelekéhez.

Ugyanakkor a kártyával - a hitelkereten belül - bármekkora összeg kiegyenlíthető, miközben pár ezer forintos tételre személyi kölcsönt és áruhitelt sem lehet igénybe venni - hívta fel a figyelmet Lukácsi Zoltán, a CIB főosztályvezetője. Az Auchanban például csak a 20 ezer forintnál nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkekre, míg a Tescóban a 19 ezer forintnál drágább műszaki termékekhez adnak áruhitelt.

A klasszikus hitelkártyákkal szemben pedig a könnyebb hozzáférhetőség jelent versenyelőnyt. A CIB Bevásárlókártyához például már nettó havi 45 ezer, a Cora Vásárlókártyához 50 ezer forintos jövedelemmel hozzá lehet jutni, míg a normál hitelkártyák többségénél 50-65 ezer forint a feltétel.

A bevásárlókártyák éves díja is alacsonyabb, mint a klasszikus hitelkártyáké, többségük viszont nem jogosít készpénzfelvételre, és használatuk jobbára csak belföldön megengedett. Sőt: egyes kártyákkal kizárólag egyetlen áruházláncban lehet vásárolni (Auchan, Ikea, Bricostore). Igaz, a tapasztalatok szerint a többivel is jobbára az igénylés helyszínén fizet az ügyfelek több mint kétharmada.

A könnyű belépési feltételekhez igazodva a bevásárlókártyák induló hitelkeretei is alacsonyabbak, mint a klasszikus hitelkártyáké (az összeg később emelkedhet, ha az ügyfél rendesen törleszt). Ebben azonban benne van a bankok óvatossága is: a tapasztalatok szerint ugyanis a bevásárlókártyás ügyfelek kezdetben még a teljes felhasznált összeget törlesztik az előírt határidőre, fél-háromnegyed év múlva azonban többségük már csak a minimálisan előírt részt. Ezzel szemben a klasszikus hitelkártyák gazdái javarészt kiegyenlítik a teljes összeget, ami nyilván összefügg azzal, hogy ezek a kártyabirtokosok a magasabb jövedelműek közül kerülnek ki.

A bukott hitelek arányáról nem szívesen nyilatkoznak a kártyakibocsátók, de például Komjáti Krisztina egyenesen jónak ítéli a fizetési morált. Piaci becslések egyébként mintegy 5 százalékra teszik a ki nem fizetett összeget. A bankok persze már eleve belekalkulálják a díjakba az elmaradó törlesztéseket.

A CIB Bank egyébként éppen a napokban hitelfedezeti védelmet vezetett be, amit új és már meglévő hitelkártyákhoz és bevásárlókártyákhoz egyaránt igényelni lehet. Ezzel az ügyfél munkanélkülisége, betegsége esetén a biztosító vállalja át a havonta minimálisan fizetendő törlesztőrészletet, halál vagy rokkantság esetén pedig a teljes felhasznált hitelt. Mindezért természetesen az ügyfél fizet, 75 ezer forint hitel felhasználásakor például havi 263 forintot. Van hitelfedezeti biztosításra lehetőség az Auchan-kártyához is.

A jegybank egyik tanulmányában éppen a kártyaüzletág kockázataira hívta fel a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy hozzájutnak a termékhez viszonylag alacsony jövedelműek is, sőt egyes konstrukciók kifejezetten ezt az ügyfélkört célozták meg. A dolgozat 10 százalék körülire tette a hitelkártya-üzletág problémás hiteleinek arányát, ami egyébként hasonló, mint a szabad felhasználású jelzálog-, személyi és áruhiteleknél.

BARNA ZSUZSA