Alig egy hónappal a fuvarozók számára ígéretesen indult tárgyalások után a jelek szerint a kormány visszavonulót fújt: a múlt pénteki megbeszélésen már szóba sem került a gázolaj jövedéki adójának literenként 10 forintos csökkentése, holott azt az érdek-képviseleti szervezeteknek néhány hete beígérték. Ehelyett a gazdasági tárca politikai államtitkárai - Szanyi Tibor és Dióssy Gábor -, valamint a Pénzügyminisztérium (PM) főcsoportfőnöke, Csobánczy Péter egy sebtében összeállított versenyképesség-növelő "ajándékcsomaggal" igyekeztek leszerelni a magas üzemanyagárak miatt május 17-én útlezárásokkal, a benzinkutak eltorlaszolásával fenyegetőző fuvarozókat. A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (Fuvosz) és a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) követelésük nyomatékosítására nem csupán erre, hanem az adócsökkentés elrendeléséig a hazai benzinkutak bojkottjára is felszólította tagjait.

Az újonnan felvillantott kedvezményeket a kormány képviselői lapzártánk után, szerdán sorolják fel tételesen; a lehetőségek között szerepel a súlyadó csökkentése, különböző illetékek - mint például a járművek regisztrációs és vizsgáztatási díjának - lefaragása. Biztosra azonban a kormányzati oldal semmit sem ígért, az előzetes elképzelések szerint a kedvezmények fejében előbb a fuvarozóknak kellene bizonyítaniuk a hajlandóságukat hazai gázolajfogyasztásuk növelésére, ami jövedékiadó-többletet jelentene a központi költségvetésben. Füle László, a NiT Hungary alelnöke a HVG-nek megjegyezte: egyelőre nem zárkóznak el a "csereprogramtól", de mielőtt a demonstráció szervezését leállítanák, összevetik a konkrétan megismert kedvezmények hatását a gázolaj adójának általuk követelt csökkentéséével.

A közúti fuvarozóknál a cérna az uniós csatlakozás után tapasztalt, vártnál keményebb piaci verseny miatt szakadt el. Azóta mind a vállalkozások, mind pedig a járművek száma megduplázódott: az előbbi 2 ezerről 4 ezerre, az utóbbi 10 ezerről 20 ezerre nőtt. Továbbá a nemzetközi piacokon mozgó hazai cégek versenyhátrányba kerültek az EU-hoz szintén frissen csatlakozott országok fuvarozóival szemben, mivel az ottani, összességükben alacsonyabb adók miatt például Szlovákiában, Csehországban vagy Lengyelországban is olcsóbb az üzemanyag (lásd ábránkat a 100. oldalon), mint Magyarországon. Márpedig ez utóbbi adja költségeik 35-40 százalékát. Így míg riválisaik kilométerenként 55-60 eurócentért vállalják a fuvart, addig ugyanazért a magyar cégek 70-75 centet kérnek. A versenyképességüket javító adócsökkentés Peredi Péter, a Fuvosz főtitkára szerint már csak azért is indokolt volna, mivel a kormány a jelenlegi, literenként 85 forintos jövedéki adóval túlteljesíti az EU-minimumot. Az unió ugyanis ezer literre 302 euró kiszabását írja elő, ami literenként nagyjából 75 forintnak felel meg. Ebből adódóan volna "hely" és esély a jövedéki adó csökkentésére, de az EU illetékesei már tavaly májusban felhívták a figyelmet, hogy a tagállamok ne kezdjenek egymással ilyen értelmű árversenyt. Az akkori energetikai biztos, Loyola de Palacio figyelmeztette a kormányokat: ha egy ország túl messzire menne az adócsökkentésben, az unió bírósága előtt köthet ki.

Az viszont a büdzsének sem jó - érvelnek a fuvarozók -, hogy a kamionokat az árkülönbség miatt inkább külföldön, a határ menti benzinkutaknál tankolják meg. A teljes magyarországi gázolajfogyasztás évi mintegy 2,2 milliárd liter, az érdekvédelmi szervezetek kalkulációja szerint további 700-800 millió litert pedig az országhatáron túl vásárolnak meg a fuvarozók. Számításaikhoz az összes, mintegy 440 ezerre tehető, dízelüzemanyaggal működő haszonjármű átlagos futásteljesítményét, valamint 100 kilométerenkénti, átlagosan 30 literes üzemanyag-fogyasztását vették figyelembe: ennek alapján a hazai dízelfelhasználásnak szerintük 2,7-2,8 milliárd literre kellene rúgnia. A hiányzó mennyiségből hozzávetőleg évi plusz 200 millió liter gázolajat lehetne "visszacsatornáztatni" - állítják a szervezetek -, ha hasonló áron tankolhatnának a magyarországi benzinkutaknál, mint a szomszédos államokban. Egyrészt a határ menti "ingázók" - azaz csaknem 230 ezer jármű (teherautók, buszok) tulajdonosai - már csak az általános forgalmi adó egyszerűbb és gyorsabb visszaigénylése miatt is inkább itthon vásárolnák meg az évi 240 millió liternyi dízelt. Továbbá számítani lehetne a nemzetközi piacokra szállító cégek nagyobb hazai fogyasztására is; a kamionosok a jelenlegi gyakorlat szerint a tankolást többnyire úgy időzítik, hogy jövet-menet a határszélen töltsék meg a járművek 600-1200 literes tankját. Ebből az évi 200 millió literes többletvásárlásból pedig 15-17 milliárd forintnyi jövedéki adót kasszírozhatna a büdzsé - állítják a szervezetek a PM-nek eljuttatott tanulmányukban.

Bár az érvelés jól hangzik, a PM mégis másként számol. Szerinte a jövedéki adó 10 forintos mérséklése - változatlan, évi 2,2 milliárd liter gázolajfogyasztással kalkulálva - több mint 20 milliárd forinttal csökkentené a büdzsé bevételeit, s ezzel szemben csupán 15 milliárd forint körüli bevételt hozna a konyhára, ha beigazolódna a fuvarozók jóslata a forgalom növekedéséről. Talán ez játszott közre abban, hogy Veres János is változtatott álláspontján. Pénzügyminiszter-jelöltként az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága előtt április 21-én még azt állította, hogy a kormány érdekelt az üzemanyag-fogyasztás növelésében és így az árak csökkentésében, ezért a jövedéki adót illetően "el fog hangzani a javaslat kifejezetten a magas üzemanyagárak, a világpiaci árak által Magyarországon kialakult magas fogyasztói árak kezelésére". Miniszterként azonban máris szűkíteni igyekezett a kedvezményezettek körét, miszerint az adócsökkentés csak a nagyobb, 7,5 tonna össztömegű járművek után járt volna. Az ötlet azonban hamvában holt. A PM előzetes puhatolózására Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyeket felügyelő biztosa május elején jelezte, az EU nem nézné jó szemmel ezt a diszkriminatív döntést.

A kormány ezt követően társat keresett a bajban, és ezt a hazai üzemanyag-nagykereskedelem 80 százalékát a magáénak mondó Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt.-ben vélte megtalálni. A PM azzal érvelt, hogy az adócsökkentés kockázatát a kormány nem vállalhatja egyedül, az adó 10 forintos mérséklése önmagában ugyanis kevés ahhoz, hogy a benzinkutaknál olyan versenyképes árak alakuljanak ki, amelyek hazai tankolásra ösztönzik a fogyasztókat. Ezért csak akkor hajlandó az adócsökkentésre, ha a forgalmazó cégek, főként persze a Mol, hasonló mértékben mérséklik a gázolaj árát - mondta Veres János a HVG-nek. A tárcánál kimondatlan aggály volt az is, hogy az adó csökkentésével nem is a fuvarozók versenyképességét javítanák - és így a forgalom sem növekedne -, hanem extraprofithoz juttatnák a Molt, amely apránként elnyelné a kedvezményt.

A Mol az extraprofitra utaló vádaknak május elején sajtóközleményben ment elébe. Eszerint a kormány jövedékiadó-csökkentésének hatálybalépését követően azt azonnal érvényesíteni fogja áraiban, ha pedig az esetleges többletforgalomból valóban plusznyeresége származna, azt megosztaná a vele szerződésben álló vevőkkel (amivel persze vélhetően tovább növelhetné piaci részesedését). Árengedményre azonban nem hajlandó. A Mol név nélkül nyilatkozó szakértői a HVG-nek megjegyezték, hogy a cégnél nem is értik, az 1990 óta szabadáras üzemanyagpiacon érvényesített árképzésüket milyen megfontolás alapján kívánná befolyásolni a kormány, és miért kellene nekik saját nyereségük terhére támogatniuk a kabinet - most éppen a fuvarozóknak szóló - politikai gesztusát.

A kormány által óhajtott árcsökkentésre a Mol szerint lehetőségük sincs: ha megtennék, uniós büntetésre számíthatnának. Versenytorzító dömpingár címén ugyanis az importőrök eljárást kezdeményezhetnének ellenük. Az árcsökkentés ráadásul üzletnek sem lenne valami fényes: a Mol által forgalmazott, évi mintegy 1,6-1,8 milliárd liter gázolaj árának 10 forintos mérséklésével hozzávetőleg 16-18 milliárd forint bevételtől esne el, szemben a remélt, 200-300 millió literes pluszforgalomból származó - a kiskereskedelemben literenként 10 forintos, a nagykereskedelemben 3-4 forintos árréssel számolva - 4-6 milliárd forintnyi "extrahaszonnal".

Az elmúlt hetekben folytatott tárgyalások mindezek tükrében inkább csak időhúzó taktikának tűnnek. Már csak azért is, mivel a PM az első pillanattól tisztában lehetett azzal, valójában nincs is lehetőség az adócsökkentésre. Az EU túlzottdeficit-eljárás alá vonta Magyarországot, idén március óta pedig az uniós szakértők az elvárások teljesítését fokozott figyelemmel kísérik. A PM-nek július 8-áig adatokkal alátámasztva kell bizonyítania, hogy hathatósan csökkenti az államháztartás hiányát, ellenkező esetben szankcióként akár a kohéziós alapokból kifizethető uniós támogatások felfüggesztésére is sor kerülhet. Bár ez utóbbi inkább csak papíron létező veszély: e szabály alkalmazására ugyanis még nem volt precedens az EU történetében.

MINK MÁRIA