A kínai atom

Kína azt tervezi, hogy 2020-og 30 új atomerőművet épít fel, s erre 48,33 milliárd dollárt. Kínában jelenleg kilenc atomerőmű működik, ezek az országvillamos energia-ellátásának 2,3 százalékát adják. A kormány tervei szerint 15 éven belül 4 százalékra nő az atomerőművekből származó villamos energia aránya.

A pekingi bejelentés szerint a program első három éves periódusa alatt közel 19 millió tonna szénegyenértékkel kívánják mérsékelni az energiafogyasztást, a szén-dioxid kibocsátást pedig 12 millió tonnával akarják visszafogni.

A világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága a növekvő olajimportnak terhével küszködik, és az a célja, hogy 2020-ig úgy tudja megnégyszerezni a bruttó hazai terméket, hogy az energiafogyasztás csak a duplájára növekszik.

A program a végfelhasználókra, a fogyasztás 70 százalékát adó iparra és az energiát 20 százalékéban fogyasztó építőiparra koncentrál. E szektoroknak az acél-, a vegyiparban és a cementiparban működő egyes kulcsvállalatait kívánják bevonni a terv első fázisában megvalósítandó kísérleti energiatakarékossági programokba.

Az ENSZ globális környezeti forrása (GEF) 17 millió dollárral járul hozzá az első három év tervének finanszírozásához, a kínai kormány 31 milliót biztosít, a magánszektor pedig 32 millió dollárral járul hozzá a fejlesztésekhez.

Kína tavaly hirdette meg az első közép-és hosszú távú energiatakarékossági programját, amelyben azzal számoltak, hogy a minden 10 ezer jüan (1200 dollár) GDP-re jutó elégetett szénmennyiséget a 2002 évi 2,68 tonnás szintről 2010-re 2,25 tonnára mérséklik.