A konszolidáció egész régiónkat jellemezte. A lengyel, a cseh és a hazai jegybank is csökkentett az alapkamat mértékén. Ennek ellenére tovább erősödtek a régiós fizetőeszközök. Az értékpapírpiacokon is megállt a negatív tendencia, sőt rövid emelkedő trendek kialakulása is lehetséges. De nem szabad a hét eseményeit hosszabb távra kivetíteni, hiszen ezúttal sem a makrogazdasági adatok, a teljesítmények, hanem a nemzetközi tőkeallokációs folyamatok határozták meg az árak alakulását. Ezen folyamatokat indukáló tőkeáramlások pedig spekulatív jellegűek.

Az elemzői vélemények a forint gyengülését vetítik előre. Ennek több oka is lehet. Egyrészt a makrogazdasági tendenciák, másrészt a tőkepiaci trendek határozzák meg a forint árfolyamának alakulását. Ma a makrogazdasági árfolyamnál a tőkepiaci árfolyam jelentősen magasabban értékelt, ami feszültségeket kelt, mind a reálgazdaságban, mind a pénz- és tőkepiacokon.

A héten közölt makrogazdasági adatoknak ezúttal sem volt komoly hatásuk a piacokra, mivel nagy meglepetést nem okoztak. Ennek ellenére érdemes megemlíteni, hiszen rendkívül fontosak lehetnek más helyzetben. A folyó fizetési mérleg áruforgalmi egyenlege javuló tendenciát mutat továbbra is a teljes mérleg romlása mellett. Ez a szolgáltatások és jövedelmi soron keletkező hiánynak tudható be. A külkereskedelmi mérleg tovább javul, ami örvendetes az export-vezérelt gazdaság számára, de még mindig jelentős a deficit.

A gazdasági szereplők devizahitel-igénye szintén a forintgyengülés irányába hat. A devizakeresletet gerjesztheti a külföldi befektetők profitkivitele, valamint az is, hogy az MNB mozgástere egyre inkább szűkül. Ennek nemzetközi okai vannak, hiszen az euróövezetben is egyre erősebb a nyomás a kamatemelés irányába, míg a FED újabb kamatemelésre szánta el magát, s azt is kilátásba helyezte, hogy akár nagyobb ütemben is hajlandó emelni az irányadó kamatát, ha az infláció ezt megköveteli.

Ilyen körülmények között ajánlásunknál az alapvető kiindulási pont az, hogy rövid távon minden piaci szegmens erősödhet, ám ezután az év közepéig, akár az év végéig is már egy gyengülés irányába mutató trend lesz a meghatározó.

A devizapiacon jelentős hatást a dollárkamatok magas szintje hozott. Igaz ez a világ vezető devizáival szemben kialakult árfolyamokra, ám igaz a feltörekvő piacokra gyakorolt hatás tekintetében is.

Jól megfigyelhető, hogy miközben a forint euróhoz mért árfolyama visszaesett az év eleji szintre, addig a dollár jelentősen erősebb az akkor tapasztalt szinteknél. Ez a folyamat a magas olajárak mellett ( a Mol máris emelt árain) inflációs hatást okoz a hazai gazdaságban, miközben a kamatfelár csökken. A tendencia – a pillanatnyi erősödés ellenére – a forint gyengülését mutatja. Az 10 éves dollárkötvények hozama már csak 200 bázisponttal alacsonyabb a hasonló futamidejű magyar állampapírok hozamánál. Ha a kockázatokat tekintjük – főként a devizakockázatot (forintgyengülés) – teljesen logikus lépés a forinteszközök eladása.

Ajánlásunk tehát továbbra is a forinteszközök arányának csökkentése. Mivel a részvénypiacoktól az elemzők ma nem várnak sokat a fejlett piacok tekintetében, ma talán a külföldi (dollár, euró) devizában denominált kötvényalapok vétele hoz átlag feletti megtérülést. Ennek alternatívájaként forint alapú, de a fejlett (kötvény)piacokon befektető alapok vételét ajánlhatjuk.

Az állampapírok piacán továbbra is azt láthatjuk, hogy az alapkamat legutóbbi csökkentése a rövid oldalon nem okozott további csökkenést, de a hosszabb lejáratok esetében a hozamok emelkedése figyelhető meg. Ma a 0-5 éves futamidőkre vízszintes a hozamgörbe, csak ezen túl válik csökkenővé. Ez egy veszélyes piaci helyzet azok számára, akik hosszabb portfóliót tartanak, hiszen a kamatvágások itt nem hatnak a kamatcsökkenés irányába, viszont a forint gyengülése esetén a hozamemelkedés itt már jelentős veszteségeket generálhat.

Ebben a helyzetben továbbra is a rövid – 0-1 év közötti lejáratok – tartását javasoljuk. Ez egy kivárásos magatartás, hiszen a későbbi hosszabb lejáratok vételére várva alakítjuk ki ezen portfólió összetételt.

A hirtelen korrekció után itt is konszolidálódott a piac, de még mindig alacsonyabbak a forgalmak az emelkedő napokon, így a várakozásaink szerint további nagyobb esések sem kizártak.

Megmentheti a helyzetet, hogy a negyedéves eredmények megjelenése kellemes meglepetéseket tartogathat a befektetők számára. Itt főleg a Mol és az OTP lehet húzóerő, hiszen az elemzői vélemények mindkét társaság esetében továbbra is kiugró eredményt feltételeznek.

A Mol esetében ez azt jelenti, hogy 60-65 milliárd forintos eredmény képződik az első negyedévben, a 2005-ös (a gázüzletág eladásából befolyó egyszeri tétel nélküli) 220-230 milliárd forintos éves eredmény mellett. Ezek a számok a 18 ezer forintos árfolyamszint elérését is lehetővé tennék. Mivel a társaság sajátrészvény-vásárlásokat is folytat, biztonságos lehet a részvény (spekulatív) vétele.

A vegyipari részvények (rövid távú befektetések formájában) szintén érdemesek a figyelemre, hiszen a vegyipari ciklus a nyereségességre igen jó hatással van.

Az OTP 40-43 milliárd forintos negyedéves, 160 milliárd forintos éves eredmény-várakozásának teljesülése - az első negyedévet illetően – szintén indukálhat újabb áremelkedéseket.

Ajánlásunk tehát a Mol, az OTP, a Borsodchem, a TVK spekulatív vétele. Több mint ötszázalékos emelkedés esetén azonban rögtön realizálni kell a nyereséget, és ugyanilyen szűk teret kell adni a stop megbízásoknak is, ugyanis kockázatos a piac.

Állampapírpiac:

állampapírok:

- 0-1 év: tartás, (portfólió 30 %-a)

Vállalati kötvények:

eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: tartás,

- USA részvények: tartás,

- Orosz részvények: eladás

Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények: eladás

- Spekulatív vétel: Mol, OTP, vegyipar

Befektetési alapok:

ingatlanalapok, euróban denominált alapok vétele