A makrogazdasági helyzet markánsan nem változott, az eddigi folyamatok – negatív és pozitív tendenciák egymás mellett élnek – nem mutatnak döntő változást. Amint azt az elemzők már jelezték, a költségvetési hiány 2005-ben sem lesz tartható, amit a Pénzügyminisztérium módosított hiány-előrejelzése is mutat.

Persze a számok sokféleképpen értelmezhetők, sokféle módon számíthatók a makrogazdasági mutatók. Így a hiány mértékének számítása is, hiszen a napokban fogadta el az EU, hogy a nyugdíjreform kieső bevételei csökkenthetik a kimutatott deficitet.

Természetesen a számítási metódusok változása nem változtatja meg a gazdaság valódi helyzetét és mozgási irányát, így a piac ezekre a módosításokra nem reagált. Annál szenzitívebben reagált az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatemelésére, hiszen egyes tengerentúli befektetők máris elérkezettnek látták az időt arra, hogy „hazavigyék” befektetéseiket, mivel a hazai kamat/hozam szintekhez mért magyar kockázati prémium jelentősen szűkült az utóbbi időszakban.

Gyengült a forint, estek a részvényárak, megtört a kötvényhozamok csökkenő trendje. Ez a folyamat rendkívül kedvezőtlenül érinti a hazai befektetőket, hiszen az összes „fronton” egyszerre kell defenzívába vonulni, miközben az elérhető nyereség látványosan csökken.

A héten az EUR/USD keresztárfolyam ismét jelentős változást produkált. Miközben az Európai Központi Bankra egyre nagyobb nyomás nehezedik a kamatemelés irányába, a FED ismét kamatot emelt, ezzel az Egyesült Államokban 2,75 százalékra emelve az irányadó kamatot.

A lépés nem lepte meg a piacokat, de a szigorításhoz csatolt komment megállapításai szerint a kamatemelés üteme – szükség esetén – emelkedhet is. A kötvényhozamok emelkedése immár a tengerentúli alapokat is ösztönzi a hazai befektetésekre, így a feltörekvő, high yield piacokról megkezdték átcsoportosítani befektetéseiket. Ennek következtében erősödött a dollár a feltörekvő piacok devizáival szemben.

Ennek a tőkeallokációs folyamatnak a hatása érződött a forint esetében is. Mind az euróhoz, mind a dollárhoz képest veszített értékéből a hazai fizetőeszköz. A múlt héten tapasztalt, drámai gyorsaságú gyengülés után egy alacsonyabb szint mellett folyik a kereskedés, nagyobb volatilitás mellett. És itt egy fontos momentumra kell felhívnunk a figyelmet. A múlt héten bekövetkezett gyengülés annak volt köszönhető, hogy egy tengeren túli befektetési alap 50 milliárd forintot vont ki a piacról. Ez önmagában véve nem tűnik kis összegnek, de ha a teljes 2 500 milliárd forintos, a külföldiek kezén lévő állományt tekintjük, akkor azt mondhatjuk, hogy ez csak csepp a tengerben. Ebből viszont az következik, hogy a tömeges forinteladások sokkal nagyobb mértékben megingathatják a piacot, mint azt korábban gondoltuk.

















Elemzői várakozások szerint a forint az év végére 250-255-ös szinten lesz az euróval szemben, ami a mai szintekhez mérten mintegy 3-5 százalékos gyengülést jelent. Ami fontosabb, hogy az euróban/dollárban befektető hazai piaci szereplők számára viszont ennyivel növekszik az elérhető hozam, így nem kizárt, hogy elindul egy olyan folyamat, amelynek hatására jelentősen csökken a forint alapú befektetések aránya a deviza alapú befektetésekkel szemben.

A mi ajánlásunk ezzel összhangban devizaalapú termékek vásárlását jelenti. Például ma a 10 éves dollárkötvények hozama 220 bázisponttal alacsonyabb, mint a forintban denominált adósságpapíroké. A forint fent említett – nem drámai szintű -gyengülése esetén már jobb eredmény érhető el dollár alapon, mint forintban befektetve.

A múlt héten azt javasoltuk, hogy a 3-5 éves szegmensben érdemes állampapírokat vásárolni, de csak rövid befektetési időtávban gondolkodva. Ajánlásunkat továbbra is fenn kell tartanunk, annak ellenére, hogy növekednek a kockázatok.

A 0-5 éves szegmens hozamai „összecsúsztak”, de ma még a várható makrogazdasági pályát figyelembe véve nem adottak a vízszintes, vagy az emelkedő hozamgörbe kialakulásának feltételei. Ezért azt gondoljuk, hogy a korrekciós időszak lezárulta után ismét visszaáll a csökkenő hozamgörbe, így nyereség érhető el a 3-5 éves szegmens állampapírjaival. Fontos kiemelni, hogy a teljes értékpapír-portfólió maximum 20-30 százalékát javasoljuk 3-5 éves hazai államkötvényekbe fektetni. További 20-30 százalékot továbbra is a lehető legrövidebb lejáratok tartására célszerű fordítani.

A részvényekkel kapcsolatban a korábbiakban már többször említettük, hogy az év eleje óta töretlen emelkedés nem indokolható a fundamentumok hasonló mértékű javulásával, így a mostani korrekció sem magyarázható a jegyzett társaságok gazdálkodásának, piaci helyzetének drámai változásával.

A kialakult trendet némileg enyhíti, hogy a MOL és az OTP sajátrészvény-vásárlásokba kezdett, de a piac alapvető irányát ezek az „akciók” sem tudják megváltoztatni. Fontos momentuma a kereskedésnek, hogy emelkedő napokon szignifikánsan alacsonyabb forgalom alakul ki, mint az eső napokon. Ez a tény és a növekvő volatilitás továbbra is azt mutatja, hogy ideges a piac. Könnyebben és súlyosabban reagál a negatív, mint a pozitív eseményekre.

A technikai elemzések alapján azt mondhatjuk, hogy a 16 600 pontos BUX-szintnél egy ellenállás kezd kialakulni. Itt talán – spekulatív alapon, rövid időre – érdemes lehet részvényeket, vagy határidős BUX-ot venni, de a 16 600 pont „eleste” esetén azonnal el kell adni – még viszonylag kis veszteség mellett -, mivel innen még további 1 000-1 500 pontos esés következhet.

Ajánlásunk ezért a még a portfólióban lévő részvények eladása; spekulatív vételekre a MOL és az OTP esetében érdemes gondolni. Előbbinél 1 000, míg utóbbi esetében 6 200 forint alatt.

Állampapírok:
-0-1 év: tartás
-3-5 év: spekulatív vétel

Vállalati kötvények:

-eladás

Nemzetközi részvénypiac:

-EU-részvények: vétel,

-USA-részvények: vétel,

-Orosz részvények: eladás

Hazai részvénypiac:

-eladás

Befektetési alapok:

-ingatlanalapok, euróban denominált alapok vétele