Amit a befektetőnek tudnia kell (március)
Március közepén a rövid kereskedési hét ellenére jelentős változások tanúi lehettünk. Ismét bebizonyosodott, hogy a kamatkülönbözet, a kockázatvállalási hajlandóság növekedése és a fejlett piacokon jelentkező likviditásbőség hajtja a piacokat.
Az előző héten a piaci szereplők még a forint sávjának erős oldala elleni támadástól tartottak, miközben már pénteken enyhén gyengült a hazai fizetőeszköz jegyzése a vezető devizákkal szemben. Már ekkor látni lehetett, hogy nem ismétlődnek meg a 2003 januári események, sőt a március 16-át következő kereskedési nap jelentős gyengülést hozott. Londoni elemzők ajánlása szerint a közép-kelet európai térségből Törökország irányába érdemes átrendezni a befektetéseket, mivel itt még van tere a hozamok csökkenésének és még mindig magasabb a jegybanki alapkamat. Ennek hatására a lengyel, cseh és szlovák fizetőeszköz is vesztett értékéből. Ezt a hatást csak fokozta a cseh és lengyel belpolitikai feszültség.
A mezőgazdasági termelők és a kormány viszont megállapodást kötött az agrárdemonstrációt kiváltó kérdésekben, ami a politikai biztonság növekedését jelenti. Ugyanakkor a PM már jelezte, hogy az ÁFA-bevételek alulteljesülése, valamint az agrármegállapodás jelentette többletterhek miatt módosítja az első negyedévre szóló előrejelzését. A PM várakozása most 472,6 milliárd forintos deficit, a korábbi 415,8 milliárd forinttal szemben. Erre a hírre nem reagált a piac, mivel a héten inkább a regionális hatások mozgatták a piacot. Ennek ellenére meg kell jegyeznünk, hogy az államháztartási hiányterv tarthatósága egyre távolabb kerül, hiszen az első három hónapban már az egész évre tervezett hiány több mint 50 százaléka teljesült.
Hazai vonatkozású még az a külföldről érkezett hír, miszerint az IMF újból szigorúbb költségvetési politikára szólítja fel Magyarországot. A Nemzetközi Valutalap szakértői szerint a jelenlegi tendenciák mellett nem teljesíthető az euró 2010-es bevezetése. Ez nem az első figyelmeztetés, de az eddigi tapasztalatok alapján kevés az esély arra, hogy a döntéshozók ezúttal tesztnek is valamit a felvetett problémák megoldására.
Mindeközben a GKI tanulmány szerint a 2004-es tendenciák nem csak negatívumaikat tekintve folytatódnak, hanem az export-vezérelt gazdasági növekedés is folytatódik, miközben a reálbérek emelkedése ismét erősödik, ami 3,5-4 százalékos mértéket jelent.
A múlt heti makroadatok nem hatottak a piacon, mint azt a korábbiakban már megszokhattuk. Ismét bebizonyosodott, hogy a kamatkülönbözet, a kockázatvállalási hajlandóság növekedése és a fejlett piacokon jelentkező likviditásbőség hajtja a piacokat.
Az ünnep utáni kereskedés azonban jelentős gyengülést hozott az egész régióban. A nemzetközi tőkeallokációs irányok enyhe változásának lehettünk tanúi. Egyes külföldi befektetők számolták fel forint és állampapír pozícióikat, amely rövid távon drámai hatást váltott ki.
Itt fontos kiemelni, hogy nem a befektetők tömeges, pánikszerű reakciójáról volt szó, „csak” portfólió átrendezés történt. Ennek ellenére jelentős ármozgások voltak, amely ismét óvatosságra int. A pénteki napra már erősödött a hazai fizetőeszköz a déli adatok szerint. Lassan konszolidálódik a piac, de a további szélsőséges ármozgások esélye emelkedett az előző időszakhoz képest.
A fentiek fényében ajánlásunk szerint a forint erősödése idején euróban (esetleg dollárban) denominált értékpapírok vásárlását tartalmazza, de a devizapiaci pozíciók a nagy várható volatilitás miatt továbbra sem ajánlhatók.
Az állampapír piaci mozgások követték a devizapiaci mozgásokat. Ennek az lehet az oka, hogy egyrészt az állampapír eladások után a visszaváltások miatt növekedett a forintra nehezedő eladói nyomás. Másrészt azon befektetők, akik devizapozíciók fedezeteként állampapírokat állítottak be, pozícióik zárása után megjelentek eladóként az állampapír piacon.
Az előző időszakban több alkalommal rövid papírok tartását javasoltuk, ami kivárást jelentett, mivel számítottunk a hozamok hirtelen emelkedésére. A várt korrekció elkezdődött, de ma még nem lehet megmondani, hogy ezután rövid idő alatt visszarendeződik a piac, vagy egy hosszabb folyamat elején vagyunk.
Ezért e heti ajánlásunk az állampapír portfólió 30 százalékának átcsoportosítását tartalmazza a 0-1 éves papírok irányából a 3-5 éves szegmens felé. A 3-5 éves lejáratok esetében volt a legnagyobb mértékű a hozamok emelkedése, de ha a folyamat tovább tartana még mindig adódik lehetőség a további átcsoportosításra. Amennyiben visszaáll az eddigi trend, akkor viszont már egy-két heti tartás után is érdemes lehet visszacserélni a rövidebb futamidőre a most megvett 3-5 éves papírokat.
A BÉT-en is érződött a piaci megítélés regionális változása. A héten a BÉT életének második legnagyobb esését láthattuk. Ezek után még csütörtökön is esett a piac, de a péntek déli adatok már konszolidálódó piacot mutattak. Az esésben a vezető részvények vitték a pálmát a kisebb papírok referencia indexeként működő BUMIX – érdekes módon – kisebb korrekciót szenvedett. A MOL és az OTP sajátrészvény vásárlást jelentett be, amit üdvözölt a piac, de ha folytatódnak az eladások akkor ez sem sokat jelent.
Mivel a szerdai, több mint 900 pontos csökkenés jelentős forgalom mellett következett be, ma még a pénteki biztató (250-300 pont körüli) emelkedés még nem jelent semmit a jövőre nézve. A technikai elemzés is azt mutatja, hogy csak 17.500 pont fölött lehet ismét emelkedő trend, de a négy vezető részvény mindegyike kiesett a korábbi emelkedő trendből, így az emelkedésben továbbra is a még meglévő részvények eladására érdemes felhasználni.
Állampapír piac:
állampapírok:
- 0-1 év: tartás,
- a portfólió 30 %-a átcsoportosítása 3-5 éves szegmens felé,
Vállalati kötvények:
eladás
Nemzetközi részvénypiac:
- EU részvények: vétel,
- USA részvények: vétel,
- Orosz részvények: eladás
Hazai részvénypiac:
- Hazai részvények: eladás
Befektetési alapok:
ingatlan alapok, euróban denominált alapok vétele
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.